Alapfogalmak és definíciók

Mi a szellemi tulajdon és a szellemi tulajdonjogok felosztása.

Mi a szellemi tulajdon?

Szellemi tulajdon alatt az alkotó elme szüleményeit értjük: ide tartoznak a találmányok, az irodalmi és művészeti alkotások, valamint a kereskedelemben alkalmazott megjelölések, nevek, képek és formák.

A szellemi tulajdon tárgyai jogi védelmet élveznek: ez biztosítja, hogy a találmányok vagy egyéb alkotások jogosultjai tevékenységükért megfelelő erkölcsi és anyagi elismerésben részesüljenek. A szellemitulajdon-jogok két nagy ágát az iparjogvédelmi és a szerzői jogok alkotják.

A szellemi tulajdon a vállalkozás immateriális javainak része, amely adott körülmények között többszörösét is érheti a tárgyi eszközeinek, amelyek pl. épületek, gyártócsarnokok, berendezések stb. A szellemi tulajdon értéke a felhasználhatóság mértékétől és a vállalat számára előnyös hasznától függ.

A szellemi tulajdonjog a következőkre osztható:

  • szerzői jog, szerzői joggal kapcsolatos szomszédos jogok
  • iparjogvédelmi jog, amely szabadalmi jogból, használati mintaoltalmi jogból, formatervezési mintaoltalmi jogból és a védjegyekkel kapcsolatos jogokból áll.

Szellemi tulajdonjogok csoportosítása

A jobb megértés érdekében következzen egy illusztráció:

Mik azok az ipari tulajdonjogok?

Az iparjogvédelem a polgári jog egyik sajátos részterülete, amelynek körébe a következő alkotásfajták tartoznak: a találmányok, a használati minták, a dizájnok (formatervezési minták), a növényfajták és a különböző árujelzők, úgymint a védjegyek és a földrajzi árujelzők.

Az iparjogok a kereskedelmi és termelő tevékenység támogatásához, valamint a jogi és természetes személyek által nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódnak. Nem keletkezik automatikusan, bejelentést szükséges hozzá tenni.

Szlovákiában ezekkel a jogokkal a Szlovák Köztársaság Iparjogvédelmi Hivatala rendelkezik.

Mik azok a szerzői jogok?

Bármi, amit megalkotunk – legyen az tanulmány, vers, honlap, grafika, zenemű, film vagy más irodalmi, tudományos, művészeti alkotás, egy építészeti terv vagy egy számítógépes program, de akár egy adatbázis is – szerzői jogi védelem alá esik, amennyiben az egyéni-eredeti jelleggel rendelkezik.

Egy alkotáshoz fűződő szerzői jog abban a pillanatban keletkezik, amikor az alkotás objektív módon, érzékszervekkel érzékelhető formában jelenik meg. Ez azt jelenti, hogy a szerzői jogi védelemhez nincs szükség bejelentésre.

A vállalat rendelkezésére álló valamennyi anyag, kézikönyv, reklámanyag, valamint szoftver és adatbázis, továbbá a videók és klipek a mű létrehozásának pillanatától kezdve szerzői jogi oltalom alatt állnak.

További információért tekintse meg a Szerzői jogi részt.

Mi az alapvető különbség a szerzői és az iparjogvédelmi jogok között?

Szerzői jog

  • jelenti az alkotók irodalmi és művészeti alkotásainak védelmét, a szerzői joggal szomszédos jogokat, mint például a művészek előadásai, a hang- és audiovizuális felvételek előállítói, valamint a szoftverek, számítógépes adatbázisok védelmét (ideértve például a dokumentumok, kézikönyvek, technológiai eljárások, reklámanyagok stb. védelmét),
  • nincs szükség bejelentésre,
  • az alkotáshoz kötődő szerzői jog abban a pillanatban keletkezik, amikor az alkotás az érzékszervek által érzékelhető formában létrejön,
  • a oltalom időtartama – a szerző személyhez fűződő szerzői jogai életében állnak fenn és halálával megszűnnek, vagyoni jogai pedig a szerző életében és halála után 70 évig állnak fenn.

Iparjogvédelmi jogok

  • a szellemi alkotótevékenységből származó műszaki megoldások (pl. találmányok, használati minták, formatervezési minták), valamint a megjelölésekkel – például védjegyekkel – védett áruk és szolgáltatások oltalmára terjednek ki,
  • a jogi és természetes személyek által nyújtott kereskedelmi és termelési tevékenységek és szolgáltatások előmozdításával függnek össze,
  • bejelentésre van szükség, a formális jog vonatkozik rájuk,
  • a oltalom időtartama az oltalom típusától és módjától függ.

Mi a szabadalom?

A szabadalom tulajdonosának kizárólagos joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa, vagy arra másnak engedélyt adjon.

A szabadalom olyan iparjogvédelmi oltalmi forma, amelyet a technika minden területén új, feltalálói tevékenységen alapuló (szakember számára nem nyilvánvaló megoldások) és ipari alkalmazásra alkalmas találmányokra adnak. Nem csak új termékek, eszközök és technológiák szabadalmaztathatók, hanem kémiailag előállított anyagok, gyógyszerek, iparilag előállított mikroorganizmusok, valamint biotechnológiai eljárások és az ezek felhasználásával előállított termékek is.

Nem adható szabadalom felfedezésekre vagy tudományos elméletekre, számítógépes programokra, új növényfajtákra vagy állatfajtákra, az emberek és állatok betegségének megelőzésére, diagnosztizálására és kezelésére szolgáló módszerekre, az emberi egyedek klónozására és az emberi embrió ipari vagy kereskedelmi célú felhasználására irányuló módszerekre, valamint azokra a tárgyakra, amelyek nem minősülnek találmánynak, vagy amelyek ki vannak zárva a szabadalmaztathatóság alól.

Szlovákiában a szabadalmak megadását a 435/2001. sz. törvény szabályozza. szabadalmakról, kiegészítő oltalmi tanúsítványokról (ún. szabadalmi jog).

Mi az a használatiminta-oltalom?

Használati mintaoltalomban részesülhet valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható, ésa megoldás nem ismert a mesterségben járatos személy számára. A használatiminta-oltalom tárgya lehet eszköz, gyártási módszer, technológia, új termék és egyéb.

Egyes tárgyak, például felfedezések, tudományos elméletek, számítógépes programok, növényfajták, állatfajták, emberek és állatok kezelésére szolgáló sebészeti és terápiás módszerek és mások nem részesülhetnek sem szabadalmi, sem használati mintaoltalomban. Olyan műszaki megoldások, amelyek biológiai anyagokkal vagy biológiai anyagot tartalmazó termékekkel, valamint a biológiai anyagok előállításának módjával, feldolgozásával vagy felhasználásával kapcsolatosak, szintén nem részesülhetnek használati mintaoltalomban. Ide tartoznak továbbá a vegyi és gyógyszeripari anyagok, az orvosi felhasználásra szánt anyagok és az anyagkeverékek előállításának módszerei. Ezen túlmenően az adminisztratív, kereskedelmi, pénzügyi, vezetői vagy egyéb nem technikai célú adatfeldolgozással kapcsolatos megoldások szintén ki vannak zárva az oltalom alól.

A használati minta bejelentési eljárásának bejegyzési elve lehetővé teszi, hogy egy műszaki megoldás oltalmát gyorsabban megszerezzék, mint a szabadalmi oltalom megszerzését, ezért bizonyos esetekben (pl. termékek gyors piaci bevezetése vagy egy új termék kiállításon történő bemutatása) a bejelentő számára előnyös a műszaki megoldás szabadalmi és használati mintaoltalmának kombinálása, ha az adott ország jogszabályai ezt lehetővé teszik.

Törvény szabályozza a használati minták létrehozásából és alkalmazásából eredő jogokat és kötelezettségeket Szlovákiában. 517/2007 Coll. használati modelleken.

Mi a különbség a szabadalom és a használatiminta-oltalom között?

Mind a szabadalom, mind a használati minta a találmányok és műszaki megoldások jogi oltalmának eszköze egy adott területen és egy meghatározott érvényességi időre.

Szabadalmi oltalom

  • A szabadalmak a technika minden területén új, feltalálói tevékenységen alapul és iparilag alkalmazható hasznosításra alkalmas találmányokra adhatók.
  • Nem minősülnek találmánynak különösen a felfedezések, a tudományos elméletek, a matematikai módszerek, az esztétikai alkotások, a szellemi tevékenység, játékok vagy kereskedelmi tevékenység végzésére vonatkozó tervek, szabályok és módszerek, a számítógépes programok és az információközlés.
  • A találmány bejelentés előtti nyilvánosságra hozatala – megakadályozza a szabadalom megadását, az újdonság kritériuma nem teljesül.
  • A bejelentés közzététele – a bejelentési vagy elsőbbségi naptól számított 18 hónap elteltével.
  • Hosszabb ügymenet – általában több mint 3 év a szabadalmaztathatósági feltételek teljesülésének megállapítására irányuló érdemi vizsgálat miatt.
  • Az oltalom kizárása – az emberi testtel kapcsolatos találmányok a keletkezés vagy a fejlődés különböző szakaszaiban, vagy az emberi test valamely elemének felfedezése, beleértve egy gén szekvenciáját vagy részleges szekvenciáját. Az oltalom terjedelmét az igénypontok megfogalmazása határozza meg.
  • Az oltalom terjedelmét az igénypontok összessége határozza meg
  • Érvényességi idő – legfeljebb 20 év (a szabadalmi bejelentés benyújtásától)
  • A tulajdonos szabadalomból eredő jogai: – a találmány hasznosításának kizárólagos joga, azaz a találmányt a hozzájárulása nélkül senki sem hasznosíthatja, – engedély (licencia) megadásával más személyeknek is hozzájárulást adhat a szabadalom hasznosításához, – átruházhatja azt egy másik (természetes vagy jogi) személyre, zálogjogot alapíthat rá, vagy eladhatja A szabadalom használatához a hozzájárulást licenciaszerződéssel adják meg. Mind az átruházás, mind a licenciaszerződés a szabadalmi lajstromba való bejegyzés napján lép hatályba harmadik személyekkel szemben.
  • A tulajdonosi jog érvényesíthetősége bírósági úton

Használati minta oltalma

  • A használati minta olyan műszaki megoldásokat véd, amelyek újak, a feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható.
  • Nem minősülnek műszaki megoldásnak különösen a felfedezések, tudományos elméletek, matematikai módszerek, esztétikai alkotások, tervek, a szellemi tevékenység, játékok vagy kereskedelmi tevékenység végzésére vonatkozó szabályok és módszerek, a számítógépes programok és az információközlés.
  • A műszaki megoldás  bejelentés előtti – 6 hónapon belüli – nyilvánosságra hozatala nem akadályozza a használati minta lajstromozását, az újdonsági kritérium nem sérül.
  • A bejelentés közzététele – általában 6 hónappal a kérelem benyújtását követően.
  • Rövidebb eljárási idő – általában legfeljebb 12 hónap, ha nem nyújtottak be felszólalást a lajstromozás ellen (csak a lajstromozásra való alkalmasság alaki vizsgálatára kerül sor).
  • Kivételek az oltalom alól – biológiai anyagból álló vagy azt tartalmazó termékekkel, illetve a biológiai anyag előállításának, feldolgozásának vagy felhasználásának módszereivel kapcsolatos műszaki megoldások, vegyi és gyógyszeripari anyagok előállítási módszerei, valamint anyagok és anyagkeverékek orvosi felhasználása.
  • Az oltalom terjedelmét az igénypontok összessége határozza meg
  • Érvényességi idő – legfeljebb 10 év (Szlovákiában 4 év az alap érvényességi idő, amely kétszer 3 évvel meghosszabbítható)
  • A tulajdonos használati mintából eredő jogai: – a műszaki megoldás hasznosításának kizárólagos joga, azaz a hozzájárulása nélkül senki sem hasznosíthatja azt, – engedély (licencia) megadásával más személyeknek hozzájárulást adhat a minta hasznosságának hasznosításához, – átruházhatja azt egy másik (természetes vagy jogi) személyre, zálogjogot alapíthat rá, vagy eladhatja. A használati minta használatához a hozzájárulást licenciaszerződéssel adják meg. Mind az átruházás, mind a licenciaszerződés a használati minták nyilvántartásába történő bejegyzéssel válik hatályossá harmadik személyekkel szemben.
  • A tulajdonosi jog érvényesíthetősége bírósági úton

Mi a formatervezés mintaoltalom?

A formatervezési mintaoltalom védi a termék külső kialakítását vagy esztétikáját. Állhat kétdimenziós elemekből, mint például minta, vonal, szín stb. vagy háromdimenziós elemekből, mint például a termék alakja. A formatervezési mintaoltalmat egyebek mellett bútorok, ékszerek, elektronikus eszközök, textíliák, grafikai szimbólumok oltalmára is alkalmazzák.

A formatervezési minta a termék külső megjelenését vagy formai kialakítását védi, nem védi a termék funkcionális jellemzőit. A szabadalom egy új műszaki megoldást, azaz a funkcionalitást védi.

A lajstromozott formatervezési minta csak abban az országban érvényes, ahol az oltalmat megadták, azaz ahol a formatervezési mintát lajstromozták.

Szlovákiában a mintaoltalmi bejelentések benyújtását és eljárását, valamint a lajstromozásba bejegyzett formatervezési mintákból eredő jogokat és kötelezettségeket a 3. sz. 444/2002 Coll. a tervekről.

Mi az a topográfiai oltalom?

A topográfia olyan rögzített vagy kódolt, egymással összefüggő ábrázolások sorozata, amelyek a félvezető terméket alkotó rétegek háromdimenziós elrendezését mutatják, és amelyek mindegyike a félvezető termék felületének mintázatát vagy annak egy részét mutatja a gyártás bármely szakaszában.

Szlovákiában a domborzat védelmét a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának sz. 146/2000 Coll. törvénnyel módosított félvezető termékek topográfiájának védelméről. 84/2007 Coll.

Mi az a védjegy?

Típusai szerint lehet például szó vagy szóösszetételek, betűk és számok, színek vagy színkombinációk, ábrák vagy képek és mindezek kombinációi; sík vagy térbeli alakzatok, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját vagy akár hang, mozgást megjelenítő megjelölések, multimédia megjelölések.

A védjegyet pontosan meg kell határozni és be kell jegyezni a védjegylajstromba. Az így regisztrált termékek általában ® szimbólummal vannak megjelölve.

Szlovákiában a védjegylajstromot a Szlovák Köztársaság Iparjogvédelmi Hivatala vezeti.

Mik azok az eredetmegjelölések és földrajzi árujelzők?

Az eredetmegjelölések vagy földrajzi árujelzők oltalmat adhatnak a mezőgazdasági termékeknek és élelmiszereknek, boroknak, szeszes italoknak, ásványvizeknek, kézműves termékeknek és egyéb olyan termékeknek, amelyek végső minőségét vagy jellemzőit a természeti viszonyok befolyásolják, vagy amelyek hagyománya, hírneve egy meghatározott földrajzi területhez kötődik, földrajzi eredetének tulajdonítható.

A termék eredetmegjelölése egy olyan hely, terület vagy – kivételes esetekben – ország nevét jelöli, amelyet az adott helyről, területről vagy országból származó termék megjelölésére használnak, ahol a termék minőségét vagy jellemzőit kizárólag vagy alapvetően a földrajzi környezet határozza meg a rá jellemző természeti és emberi tényezőkkel, és a termék előállítása, feldolgozása és elkészítése kizárólag a meghatározott helyen, területen vagy országban történik.

Egy termék földrajzi jelzése egy hely, terület vagy, kivételes esetekben, egy ország neve, amelyet az adott helyről, területről vagy országból származó termék megjelölésére használnak, amennyiben a termék különleges minőséggel, hírnévvel vagy jellemzővel rendelkezik, amely az adott helynek, területnek vagy országnak tulajdonítható, és a termék előállítása, feldolgozása vagy elkészítése a meghatározott földrajzi helyen, területen vagy országban történik.

Mi az a kereskedelmi név (cégnév)?

A kereskedelmi név – cégnév – az a név, amely alatt a vállalkozó a vállalkozási tevékenysége során jogcselekményeket hajt végre. A vállalkozó kereskedelmi nevének megadása kötelező, azaz minden vállalkozónak rendelkeznie kell kereskedelmi névvel, mely nem lehet felcserélhető egy másik vállalkozáséval. Elsődlegesen megkülönböztető funkcióval kell rendelkeznie, és nem kelthet félrevezető benyomást a vállalkozóról vagy a vállalkozásról.

Az egyéni vállalkozókereskedelmi neve elsősorban a vezeték- és vezetéknevéből áll, de tartalmazhat a vállalkozó személyét vagy a vállalkozás típusát megkülönböztető függeléket (pl. Peter Mrkvička – informatikus).

A jogi személy kereskedelmi neve (cégneve) az a név, amely alapján a cégnyilvántartásba bejegyezték. A jogi személy cégnevének tartalmaznia kell egy kiegészítést is, amely feltünteti annak jogi formáját (pl. „részvénytársaság“ vagy „Rt.”, „korlátolt felelősségű társaság” vagy „Kft.”).

Szlovákiában a kereskedelmi név, mint az iparjogvédelemmel kapcsolatos jogok alanya, a Kereskedelmi törvénykönyvben (513/1991. sz. törvény, kereskedelmi törvénykönyv 8. §) szabályozott.

Mi a know-how?

„Know-how”: a szállító tapasztalataiból eredő és kipróbált nem szabadalmazott gyakorlati ismeretek titkos, lényeges és azonosított együttese. A know-how jelentős és hasznos a vevő számára a szerződés szerinti áruk vagy szolgáltatások felhasználásához, eladásához vagy viszonteladásához.

A logó olyan grafikai jel vagy embléma, amelyet kereskedelmi vállalatok, más szervezetek vagy magánszemélyek használnak egy termék vagy szolgáltatás megkülönböztetésére a versenytársaktól. Tartalmazhatja a vállalat nevét (pl. Coca Cola), vagy lehet pusztán grafikus, betűk nélküli (pl. Shell sárga kagyló).

Mi az a domain név?

A doménnév az az internetes cím vagy webcím, amely alatt tulajdonosa az interneten megjelenik, például áruk és szolgáltatások kínálata és értékesítése céljából – pl. www.inprotool.eu vagy www.sopk.sk. Külön jogi norma nem határozza meg egyértelműen. A domain név helyettesíti az egyes internetre csatlakozó számítógépekhez rendelt összetett numerikus kódokat, az ún. IP-címet, amelyet a felhasználók számára nem lenne praktikus használni.

Mi az üzleti titok?

Általában minden olyan bizalmas üzleti információ, amely versenyelőnyt biztosít egy vállalkozásnak, és amelyet mások nem ismernek, üzleti titokként védelmet élvezhet. Az üzleti titkok körébe tartoznak az olyan műszaki információk, mint a gyártási folyamatokra vonatkozó információk, a gyógyszeripari vizsgálati adatok, a számítógépes programtervek és rajzok, valamint az olyan üzleti információk, mint a forgalmazási módszerek, a beszállítói és ügyféllisták, valamint a reklámstratégiák.

 

Ipari tulajdonnal kapcsolatos információk

 

Alapfogalmak és meghatározások

Diagnózis előtti kérdőív

Lehetővé teszik az ipari tulajdon alapvető diagnosztikájának elvégzését vállalkozásában.

Nyissa meg a kérdőívet

A kreativitás és az innováció a fejlődés fontos tényezői, és az üzleti teljesítmény hajtóerejének és a versenyképességüket befolyásoló egyik legfontosabb tényezőnek tartják. A kreatív és innovatív folyamatok eredményeit azonban meg kell védeni annak érdekében, hogy az üzleti életben optimálisan hasznosíthatók legyenek.

Az iparjogvédelem a polgári jog egyik sajátos részterülete, amelynek körébe a következő alkotásfajták tartoznak: a találmányok, a használati minták, a dizájnok (formatervezési minták), a növényfajták és a különböző árujelzők, úgymint a védjegyek és a földrajzi árujelzők. A használathoz regisztráció szükséges!