Szerzői jogok

Az alkotók irodalmi és művészeti alkotásainak védelme, a szerzői joggal szomszédos jogok, mint például a szoftverek, számítógépes adatbázisok védelme (ideértve például a technológiai eljárások stb.).

Milyen jogi normák vonatkoznak a szerzői jogok védelemére?

A szerzői jogokat és a jogok kezelését a szerzői jogról és a szerzői joggal szomszédos jogokról szóló törvény (szerzői jogi törvény) tartalmazza.

A szerzői jogi törvény úgy szabályozza a szerzői mű vagy művészi teljesítmény létrehozásával és felhasználásával, hangfelvétel, audiovizuális felvétel vagy műsorszolgáltatás előállításával és felhasználásával, valamint számítógépes program vagy adatbázis létrehozásával vagy előállításával és felhasználásával kapcsolatban keletkező jogviszonyokat, hogy a szerző, az előadóművész, a hangfelvétel előállítójának, az audiovizuális felvétel előállítójának, a rádiós és a televíziós műsorszolgáltató, a számítógépes program szerzőjének, az adatbázis szerzőjének és az adatbázis előállítójának jogai és jogos érdekei védettek legyenek.

Mi minden védhető még a szerzői jog által?

A fentiekből világosan kitűnik, hogy a vállalat rendelkezésére álló valamennyi anyag, kézikönyv, reklámanyag, valamint szoftver és adatbázis, továbbá a videók és klipek a mű létrehozásának pillanatától kezdve szerzői jogi oltalom alatt állnak.

Mikortól áll oltalom alatt egy szerzői alkotás, és mikortól szükséges a bejelentés?

Egy alkotáshoz fűződő szerzői jog abban a pillanatban keletkezik, amikor az alkotás objektív módon, érzékszervekkel érzékelhető formában jelenik meg. Ez azt jelenti, hogy a szerzői jogi védelemhez nincs szükség bejelentésre.

Mi az alapvető különbség a szerzői és az iparjogvédelmi jogok között?

Szerzői jog
  • jelenti az alkotók irodalmi és művészeti alkotásainak védelmét, a szerzői joggal szomszédos jogokat, mint például a művészek előadásai, a hang- és audiovizuális felvételek előállítói, valamint a szoftverek, számítógépes adatbázisok védelmét (ideértve például a dokumentumok, kézikönyvek, technológiai eljárások, reklámanyagok stb. védelmét),
  • nincs szükség bejelentésre,
  • az alkotáshoz kötődő szerzői jog abban a pillanatban keletkezik, amikor az alkotás az érzékszervek által érzékelhető formában létrejön,
  • a oltalom időtartama – a szerző személyhez fűződő szerzői jogai életében állnak fenn és halálával megszűnnek, vagyoni jogai pedig a szerző életében és halála után 70 évig állnak fenn.
Iparjogvédelmi jogok
  • a szellemi alkotótevékenységből származó műszaki megoldások (pl. találmányok, használati minták, formatervezési minták), valamint a megjelölésekkel – például védjegyekkel – védett áruk és szolgáltatások oltalmára terjednek ki,
  • a jogi és természetes személyek által nyújtott kereskedelmi és termelési tevékenységek és szolgáltatások előmozdításával függnek össze,
  • bejelentésre van szükség, a formális jog vonatkozik rájuk,
  • a oltalom időtartama az oltalom típusától és módjától függ.

Ipari tulajdonnal kapcsolatos információk

Diagnózis előtti kérdőív

Lehetővé teszik az ipari tulajdon alapvető diagnosztikájának elvégzését vállalkozásában.

Nyissa meg a kérdőívet

A kreativitás és az innováció a fejlődés fontos tényezői, és az üzleti teljesítmény hajtóerejének és a versenyképességüket befolyásoló egyik legfontosabb tényezőnek tartják. A kreatív és innovatív folyamatok eredményeit azonban meg kell védeni annak érdekében, hogy az üzleti életben optimálisan hasznosíthatók legyenek.

Az iparjogvédelem a polgári jog egyik sajátos részterülete, amelynek körébe a következő alkotásfajták tartoznak: a találmányok, a használati minták, a dizájnok (formatervezési minták), a növényfajták és a különböző árujelzők, úgymint a védjegyek és a földrajzi árujelzők. A használathoz regisztráció szükséges!