Szabadalmak

Mit lehet szabadalommal védeni?

Nemcsak új termékek, eszközök és technológiák szabadalmaztathatók, hanem kémiailag előállított anyagok, gyógyszerek, iparilag előállított mikroorganizmusok, valamint biotechnológiai eljárások és az ezek felhasználásával előállított termékek is. A találmány világviszonylatban való újdonsága azonban a szabadalmaztathatóság feltétele.

Mit nem lehet szabadalommal védeni?

Nem adható szabadalom felfedezésekre vagy tudományos elméletekre, számítógépes programokra, új növényfajtákra vagy állatfajtákra, az emberek és állatok betegségének megelőzésére, diagnosztizálására és kezelésére szolgáló módszerekre, az emberi egyedek klónozására és az emberi embrió ipari vagy kereskedelmi célú felhasználására irányuló módszerekre, valamint azokra a tárgyakra, amelyek nem minősülnek találmánynak, vagy amelyek ki vannak zárva a szabadalmaztathatóság alól.

Ha megadták a szabadalmat, milyen előnyök és jogok illetik meg a szabadalom tulajdonosát a szabadalmi oltalomból?

A szabadalom tulajdonosa kizárólagos joggal rendelkezik a szabadalom által védett találmány kereskedelmi hasznosítására, azaz a tulajdonos engedélye nélkül senki sem hasznosíthatja, kínálhatja vagy forgalmazhatja a találmányt, illetve a megadott szabadalom alapján készült termékeket nem tárolhatja vagy importálhatja abban az országban, ahol a szabadalmat megadták. A szabadalom jogosultja engedélyt adhat másoknak a szabadalom használatára, átruházhatja a szabadalmat egy másik (természetes vagy jogi) személyre, zálogjogot alapíthat a szabadalomra vagy eladhatja azt. A szabadalom használatához a hozzájárulást licenciaszerződéssel adják meg. Mind az átruházás, mind a licenciaszerződés a szabadalmi lajstromba való bejegyzés napján lép hatályba harmadik személyekkel szemben. A szabadalom joghatásai a szabadalom megadásáról szóló értesítésnek a Közlönyben való közlésétől kezdődően lépnek hatályba.

Mely országokban érvényes a megadott szabadalom?

A megadott szabadalom csak annak az államnak a területén érvényes, amelyben a szabadalmi oltalmat megadták, így annak kereskedelmi hasznosítása az adott állam területére korlátozódik. Amennyiben a bejelentő nem jelentett be szabadalmi oltalomra a találmányát, a találmány tárgyát bárki hasznosíthatja kereskedelmi célokra, és a feltaláló nem akadályozhatja meg ebben.

Mi határozza meg a szabadalmi oltalom terjedelmét?

A szabadalmi oltalom terjedelmét a szabadalmi igénypontok összessége határozza meg. A szabadalmi igénypontok értelmezéséhez a találmány leírását és adott esetben a rajzokat is fel kell használni.

Mennyi a szabadalom érvényességi ideje, és mikor jár le a szabadalom?

A szabadalom a szabadalmi bejelentés benyújtásától számított 20 évig érvényes. A szabadalom érvényességének fenntartásáért évente fenntartási díjat kell fizetni. A fenntartási díj összege az érintett állam nemzeti jogszabályaitól függ.  A szabadalomra vonatkozó oltalom megszűnik az érvényességi idejének lejártával, a fenntartási díj megfizetésére nyitva álló határidő lejártával vagy  ha a szabadalom jogosultja a hivatalhoz intézett írásbeli bejelentéssel lemond az oltalomról.

Ki nyújthat be szabadalmi bejelentést?

A megoldáshoz való jogot, beleértve a szabadalmi bejelentés benyújtásának jogát, az a személy gyakorolhatja, aki a találmányt létrehozta, azaz a találmány feltalálója. Ha a találmányt több társfeltaláló hozta létre, a találmány létrehozásához való hozzájárulásuk mértékében jogosultak a megoldásra, kivéve, ha másként állapodtak meg. Ha a feltaláló a találmányt munkaviszonyban végzett feladatai ellátása során hozta létre, a feltalálás joga, valamint a bejelentés joga a munkáltatóra száll át. A feltalálónak joga van a szabadalmi bejelentésben való megnevezésére, és jogosulti díjazásra.

Milyen előnyökkel jár a nemzeti hivatalnál történő bejelentés?

A bejelentés benyújtása elsőbbségi jogot keletkeztet, amelyet a bejelentő a bejelentéstől számított 12 hónapon belül gyakorolhat, ha külföldön azonos tárgyú bejelentést nyújt be. Ennek előnye, hogy későbbre halaszthatja a bejelentés más országokban történő benyújtását, és így időt ad arra, hogy átgondolja, mely országokban fog ténylegesen szabadalmi oltalmat kérni. Ezek különösen azok az országok, ahol a szabadalmasnak érdeke fűződik kereskedelmi és gyártási tevékenységhez, vagy ahol fennáll a veszélye annak, hogy a versenytársak hasznosíthatják találmányát, ha nem kér szabadalmi oltalmat. Ezen túlmenően időt nyer, hogy elegendő pénzügyi forrást biztosítson az esetleges külföldi szabadalmaztatáshoz. Több ideje van arra, hogy elemezze a piacot, a benyújtott bejelentéshez készült kutatási jelentésből információt szerezzen a találmány szabadalmaztathatóságáról, további információkat szerezzen a lehetséges versenytársakról, és ha a találmányról a külföldi bejelentések benyújtása előtt kiderül, hogy nem felel meg a szabadalmaztathatósági kritériumoknak, elkerüli a felesleges bejelentési költségeket. A nemzeti hivatalnál a bejelentési díj általában alacsony, ezért a bejelentő számára kedvező. Előfordul, hogy a bejelentő egy nemzeti bejelentés benyújtásával és annak közzétételével megakadályozza, hogy ugyanarra a tárgyra szabadalmat adjanak más személynek a világ bármely pontján, még akkor is, ha a bejelentésről utólag lemond.

Hol és hogyan kell szabadalmi bejelentést tenni?

A szabadalmi bejelentést az illetékes nemzeti hivatalhoz kell benyújtani papíron (pl. postai úton vagy személyesen) vagy elektronikus úton. A szabadalmi bejelentési űrlap beszerezhető a nemzeti hivatalok irodájában vagy az érintett nemzeti hivatal honlapján. A szabadalmi bejelentésnek tartalmaznia kell a szabadalom megadása iránti kérelmet, a találmány leírását, a találmányhoz fűzött magyarázatot vagy rajzokat, ha van ilyen, és legalább egy szabadalmi igénypontot, amely meghatározza azt a tárgyat, amelyre oltalmat kérnek.

Milyen jogok illetik meg a bejelentőt a közzétett szabadalmi bejelentés alapján?

A szabadalmi bejelentést a bejelentési/elsőbbségi napot követő 18 hónap elteltével kell közzétenni az illetékes nemzeti hivatal közlönyében. A közzétett bejelentés ideiglenes oltalmat biztosít a találmányra a bejelentőnek (azaz ugyanazokat a kizárólagos jogokat élvezi, mint a megadott szabadalom). Ha a szabadalmi bejelentés közzététele és a szabadalom megadása között a közzétett bejelentéshez fűződő jogokat harmadik személyek megsértik, a szabadalom jogosultja csak a szabadalom hatálybalépésének napjától kezdve érvényesítheti jogait. Vagyis a szabadalmi okirat kiadásától és a szabadalomnak a közlönyben való közzétételétől. Továbbá a bejelentés közzététele a bejelentés tárgyát képező megoldást a technika állása szerintivé teszi, ami megakadályozza, hogy ugyanerre a megoldásra bárhol a világon szabadalmat adjanak ki, még akkor is, ha a bejelentő lemondott a további eljárásról.

Hogyan zajlik a szabadalmi bejelentési eljárás?

A szabadalmi bejelentéssel kapcsolatos eljárást az érintett állam nemzeti jogszabályainak megfelelően kell lefolytatni. Ha szükséges, pl. a hiánypótlás érdekében, a hivatal felveszi a kapcsolatot a bejelentővel és határidőt szab a bejelentőnek a hiányok pótlásra. Fontos, hogy a bejelentési iratok a lehető legjobban kidolgozottak legyenek, mivel az eljárás során történő javítások nem haladhatják meg az eredeti bejelentés terjedelmét. A helyesbítések nem tartalmazhatnak olyan új információkat, amelyek nem szerepeltek az eredeti kérelemben. A találmányra akkor adnak szabadalmat, ha a szabadalmaztathatóság feltételei teljesülnek (az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság kritériumai).

Van-e díja a szabadalmi bejelentés benyújtásának?

A szabadalmi bejelentés benyújtása díjköteles. A díj összege a szabadalmi bejelentés benyújtásának módjától (az elektronikus benyújtás díja általában alacsonyabb), a leírás oldalszámától vagy az igénypontok számától függően változhat.

Hol találhatok információt a szabadalmi bejelentéssel kapcsolatos díjakról?

A nemzeti és regionális irodákban vagy a WIPO Nemzetközi Iroda honlapján

www.wipo.int a PCT Applicant´s Guide (PCT kérelmezői útmutató) fül alatt. 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

Lehetséges-e más módon is oltalom alá helyezni egy találmányt (műszaki megoldást)?

A műszaki megoldások és így egyes találmányok is oltalom alá helyezhetők használati mintával. A használati minta tulajdonosa ugyanazokat az oltalmi jogokat élvezi, mint a szabadalom tulajdonosa. A szabadalom és a használati minta között azonban van néhány alapvető különbség, például az oltalmi idő, a szabadalmi és a használati minta bejelentésére vonatkozó eltérő eljárások stb. (lásd az alábbi táblázatot). Egyes országokban egy műszaki megoldás egyszerre szabadalommal és használati mintával is oltalmazható (pl. Szlovákiában), más országokban ez nem lehetséges, pl. Magyarországon sem. Ez azonban a tárgytól és az érintett ország nemzeti jogszabályaitól függ.

Nem tudja elkészíteni a szabadalmi bejelentéshez szükséges dokumentumokat?

Vegye igénybe a hivatal előtt eljárni jogosult képviselő szolgáltatásait. Ez általában egy szabadalmi ügyvivő vagy ügyvéd.

Mi a teendő jogsértés esetén? A szabadalmas kizárólagos jogaiba való jogosulatlan beavatkozás esetén (pl. ha egy harmadik fél a szabadalmas hozzájárulása nélkül jogosulatlanul használja a találmányt, és védett terméket hoz forgalomba) a szabadalmas bíróság előtt kérheti a jogsértés megszüntetését. A bíróság kötelezheti a szabadalombitorlót, hogy orvosolja a szabadalom jogosultját ért jogsérelem következményeit (vonja vissza vagy vonja ki a termékeket a piacról a szabadalombitorló költségére), valamint kártalanítsa a szabadalmast az esetleges károkért, beleértve az elmaradt hasznot is.

Mit kell tenni a szabadalmi bejelentés benyújtása előtt?

A pályázat benyújtása előtt kereséssel győződjön meg arról, hogy új műszaki megoldásról van szó. A keresés eredménye arra ad választ, hogy a műszaki megoldás tárgya új-e, vagy nem sérti-e más tulajdonos jogát ugyanazon műszaki megoldás esetében, amelyre szabadalmi oltalom vagy bejegyzett használati minta már megadatott, vagy megfelel-e a feltalálói tevékenység feltétele (vagy szakértői megoldás nem következik a technika állásából). A keresés olyan dokumentumokban történik, amelyek a keresés időpontjában kerülnek közzétételre, ezért annak eredménye nem tartalmazza azokat az iratokat, amelyek az ún. rejtett a technika állása, és ezért csak egy előzetes vélemény arról, hogy a találmány új-e. A keresés áttekintést ad azokról a dokumentumokról is, amelyekből további információkat lehet megtudni a potenciális versenytársakról és fejlődésük irányáról.

Milyen adatbázisokban kutatnak?

A kutatásokat általában a nyilvánosság számára térítésmentesen hozzáférhető adatbázisokban végzik. Ezek a nemzeti és regionális hatóságok és a nemzetközi iroda nyilvántartásai és adatbázisai.

A legfontosabbak közé tartoznak:

A Patenscope https://www.wipo.int/patentscope/en/ az adatbázis 37 millió szabadalmi dokumentumot tartalmaz a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) alapján benyújtott 2,5 millió közzétett szabadalmi bejelentéssel együtt, és a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája („IB WIPO”) kezeli.

Az Espacenet https://register.epo.org/regviewer egy több mint 90 millió szabadalmi dokumentumot tartalmazó világméretű adatbázis. Az Európai Szabadalmi Hivatal kezeli.

Mit kell elkerülni a találmány vagy a használati minta bejelentése előtt?

Meg kell akadályozni a tárgyra vonatkozó információk bármilyen módon történő nyilvánosságra hozatalát, akár szóbeli előadás (pl. előadások, tudományos konferenciák stb.), akár írásbeli közzététel (pl. szakmai folyóiratokban való publikálás), akár a médiában, akár a tárgy kiállításon való bemutatása vagy forgalmazása révén. Az ilyen nyilvánosságra hozatal akadálya az oltalom megadásának – sérti az újdonság kritériumát.

Megvan a kutatás eredménye?

Ha a kutatás eredménye pozitív, azaz nem találtak olyan dokumentumot, amely cáfolja a technika állása szerinti újdonságot vagy feltalálói tevékenységet (ún. ellentartást), akkor eldöntheti, hogy szabadalmi bejelentést vagy használati minta bejelentést tesz-e.

Nem tudja elvégezni a kutatást és segítségre van szüksége?

Ha segítségre van szüksége, vegye igénybe a nemzeti hivatal által nyújtott kutatási szolgáltatásokat vagy szabadalmi ügyvivő szolgáltatásait. Ezek a szolgáltatások általában díjkötelesek.

MŰSZAKI MEGOLDÁSOK (TALÁLMÁNYOK ÉS HASZNÁLATI MINTÁK) KÜLFÖLDI OLTALMA

Lehetséges-e szabadalmi oltalmat szerezni külföldön, ha a nemzeti hivatalhoz már benyújtották a szabadalmi vagy használati minta bejelentését?

A korábbi bejelentés bejelentési napjától számított 12 hónapon belül lehetőség van más országokban szabadalmi oltalmat kérni, és igényt tartani egy azonos tárgyú nemzeti vagy regionális bejelentés elsőbbségére. A használati minták esetében egy korábbi (elsőbbségi) bejelentésnek a külföldi oltalmat igénylő bejelentés benyújtása előtt hat hónappal történő közzététele nem akadálya a bejelentés benyújtásának.

Szlovákiában használati mintával védett műszaki megoldás külföldön nemcsak használati mintával, hanem szabadalommal is védhető. És fordítva, a Szlovák Köztársaságban szabadalmi oltalomra bejelentett találmány külföldön is részesülhet használatiminta-oltalomban. A használati minta külföldi bejelentése előtt azonban meg kell győződni arról, hogy az oltalom igénylésének helye szerinti államban van-e lehetőség a használatiminta-oltalom megadására, hogy az eljárás a vizsgálat vagy a lajstromozás elvén alapul-e stb.

Hogyan lehet külföldön szabadalmi és használatiminta-oltalmat szerezni?

a) az úgynevezett nemzeti út – a nemzeti szabadalom megadása a 177 országot tömörítő Párizsi Uniós Egyezmény szerinti nemzeti bejelentés benyújtásával, amely lehetővé teszi a nemzeti szabadalom megadását az Egyezmény tagállamaiban benyújtott bejelentésekre. A bejelentés elbírálása és a találmányra vonatkozó szabadalom megadása a tagállam nemzeti jogszabályai szerint történik. Ez az oltalmi módszer csak akkor előnyös, ha a bejelentő a Párizsi Uniós Egyezmény két vagy három tagállamában szeretne szabadalmi oltalmat szerezni, vagy ha a találmányt az adott országban más módon nem lehet oltalomban részesíteni.

b) regionális oltalom – regionális szabadalom megadása regionális bejelentés benyújtásával. A regionális szervezetek szabadalmi hivatalai jogosultak regionális szabadalmat megadni a vonatkozó regionális egyezmény alapján benyújtott egyetlen regionális bejelentés alapján. Jelenleg négy regionális szabadalmi szervezet létezik, amelyek szintén a PCT-rendszer részét képezik: Európai Szabadalmi Szervezet, Eurázsiai Szabadalmi Szervezet, Afrikai Szellemi Tulajdonjogi Szervezet, Afrikai Regionális Szellemi Tulajdonjogi Szervezet. A megadott szabadalom (meghatározott feltételek mellett) csak azokban az államokban érvényes, amelyek az Egyezmény tagállamai, vagy kölcsönös megállapodás alapján más államokban.

c) és b) módszer kombinációj a) – nemzeti és regionális szabadalmak megadása egyetlen nemzetközi bejelentés benyújtásával a 153 tagállamot és négy regionális szervezetet (Európai Szabadalmi Szervezet, Eurázsiai Szabadalmi Szervezet, Afrikai Szellemi Tulajdonjogi Szervezet, Afrikai Regionális Szellemi Tulajdonjogi Szervezet) tömörítő Szabadalmi Együttműködési Szerződés (a továbbiakban: PCT) alapján, amely lehetővé teszi a találmányok oltalmát nemzeti és regionális szabadalmak megadásának kombinációjával. A műszaki megoldások külföldi oltalmának mindhárom módja a használati mintákra is vonatkozik.

Hol és hogyan nyújtják be a nemzetközi bejelentést?

A nemzetközi bejelentés benyújtható (papíron vagy elektronikusan) valamely nemzeti hivatalhoz, a WIPO Nemzetközi Irodájához vagy az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, ha a bejelentő az Európai Szabadalmi Egyezmény valamely tagállamának állampolgára.

Hol találok információt a PCT-tagállamokról és az ottani eljárások feltételeiről?

A PCT-tagállamokra vonatkozó valamennyi információ megtalálható a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) honlapján: www.wipo.int, a PCT Applicant’s Guide (PCT kérelmezői útmutató) című dokumentumban.

• Alapfogalmak és meghatározások
• Szabadalmak
• Használatiminta-oltalom
• Formatervezési minta-oltalom
• Topográfia-oltalom
• Védjegyoltalom
• Eredetmegjelölések és földrajzi árujelzők
• Kereskedelmi nevek
• Know-how
• Logók
• Domain nevek
• Üzleti titok
• Szerzői jog
• Alapvető jogi normák
• Hasznos linkek
• Szabadalmi hivatal és szabadalmi ügyvivők elérhetőségei