Ipari tulajdon elődiagnosztikája

Használja ki egyedülálló online internetes alkalmazásunkat, amely a vállalatok és magánszemélyek iparjogainak előzetes diagnosztikájára összpontosít. Csak töltse ki a kérdőívet. Válaszai alapján értékeli az Ön igényeit és javaslatainkat ezen a területen.

Szabadalmak és használatiminta-oltalmak

Az Ön igényei nem igényelnek semmilyen információt és megoldást a szabadalmak és használati minták területén.

Ha ügy gondolja, hogy egy új műszaki jellegű találmánya/innovációja van, azt oltalomban részesítheti szabadalomként vagy használati mintaként. Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. Használatiminta-oltalomban részesülhet valamely tárgy kialakítása, szerkezete vagy részeinek elrendezése, ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. Ahhoz, hogy egy találmány szabadalmazható legyen, mindhárom kritériumnak teljesülnie kellBármelyik szabadalmazhatósági feltétel hiányzik, a megoldás nem kaphat szabadalmi oltalmat. Szabadalmazható találmányként azt a tág értelemben vett technika területére eső és abszolút újdonsággal rendelkező iparilag alkalmazható megoldáshoz vezető gondolatot (gondolatszövedéket) tekintjük, amely a technika adott szintjét jelentős mértékben gazdagítja és feltalálói-alkotói tevékenység eredménye. A használati minta a találmányok bizonyos kategóriájára alkalmazott sajátos oltalmi forma, olyan műszaki alkotás, amelyek a találmányokhoz képest alacsonyabb műszaki színvonalat mutatnak, sőt körük általában leszűkül bizonyos megoldásterületekre (szerkezeti elrendezés, kialakítás). Az újdonság foka rendszerint azonos, de esetenként lokális (országon belüli) újdonság követelményét állítják fel. A találmányok legrégebb oltalmi formája a szabadalom. A szabadalom jogintézménye a találmány alkotója, a feltaláló részére időleges és kizárólagos jellegű jogosultságot, „jogi monopóliumot” nyújt a találmány  hasznosítására, és egyidejűleg nyilvánosságra hozza a találmányt. A szabadalom jogosultja személye meghatározott, rajta kívül mindenki más köteles tartózkodni a jogosulti pozíció megzavarásától, illetve bárki csak a szabadalmas engedélyével  hasznosíthatja a szabadalommal oltalmazott találmányi megoldást/innovációt. Ha a piackutatás során kiderül, hogy a találmánynak nincs felvevő piaca, akkor érdemes új ötlet alapján új találmányt kimunkálni. Ha a találmány iránt komoly piaci igény mutatkozik, a legfontosabb lépés az újdonságkutatás és a szabadalomtisztasági vizsgálat elvégzése, ami a technika állásának feltárását jelenti az adott szakterületen. A kutatás és a vizsgálat elmulasztása később komoly kárt okozhat a vállalatnak. Az újdonság követelményének rendeltetése, hogy jogbiztonságot teremtsen a különböző műszaki megoldásokat hasznosító jóhiszemű harmadik személyek számára, illetve, hogy kizárja a kettős szabadalmaztatást. A találmány újdonságát továbbra is világviszonylatban követeli meg a szabadalmazhatóság, nincs tehát jelentősége annak a körülménynek, hogy a találmány újdonságát kizáró nyilvánosságra jutás belföldön vagy külföldön történt-e. Közömbös továbbá az is, hogy a nyilvánosságra jutás milyen formában következik be. Az újdonságot kizárólag objektív ismérvek szerint kell figyelembe venni, bevezetve a “technika állása” fogalmát, amely nemzetközileg széles körben elterjedt. A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja (a bejelentési nap, illetve elsőbbségi okirat alapítja) előtt bárki számára hozzáférhetővé vált. A találmány újdonságát a vele megegyező megoldás nyilvánosságra jutása zárja ki. A használati mintaoltalom tekintetében új a minta, ha nem tartozik a technika állásához.  A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbségi időpont előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatba vetél útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. A használatiminta-oltalom a gazdaságban betöltött szerepe alapján elsősorban a kisebb gazdasági erőt és kevésbé kötött termelési szerkezetet képviselő vállalkozások számára vonzó opció és a hétköznapi élet szükségleteit a szabadalmakhoz képest közvetlenebbül szolgáló megoldások gyors és hatékony iparjogvédelmi oltalmazását teszi lehetővé. Információkat szerezhet a versenytársakról, akik a vállalkozásához hasonló műszaki megoldásához szabadalmi védelmet kértek az alábbi adatbázisokban: Elektronikus kutatás – e-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU), valamint az Európai Szabadalmi Hivatal világméretű adatbázisából http://worldwide.espacenet.com/advancedSearch?locale=en_EP

Az Ön igényei nem igényelnek semmilyen információt és megoldást a szabadalmak és használati minták területén.

A találmányok zöme tudatos innovációs politikával, távlati fejlesztési stratégiával, kvalifikált fejlesztő részleggel rendelkező vállalatok kollektívájában végzett, tervszerűen irányított kutató-fejlesztő munka során születik meg. Ebben a megteremtett háttérben születnek a szolgálati találmányok, amelyek jelentősége indokolja a speciális szabályok létrejöttét. Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. A szolgálati találmányra a szabadalom/használati minta oltalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg. A feltaláló köteles a szolgálati találmányt, megalkotását követően, haladéktalanul ismertetni a munkáltatóval. A munkáltató az ismertetés átvételétől számított kilencven napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a szolgálati találmányra igényt tart-e. A munkáltató a szolgálati találmány ismertetésének átvételét követő ésszerű időn belül köteles szabadalmi bejelentést tenni; köteles továbbá az általában elvárható gondossággal eljárni a szabadalom megszerzése érdekében. Szolgálati találmány esetén a munkáltató a szabadalom megadását kizáró eljárási cselekmény vagy szándékos mulasztás előtt köteles felajánlani a feltalálónak a szabadalmi igény ingyenes átruházását, az alkalmazotti találmány tekintetében érvényesülő hasznosítási jog kikötésével vagy anélkül. A szolgálati találmánnyal a feltaláló rendelkezhet, ha a munkáltató ehhez hozzájárul, vagy ha a munkáltató nyilatkozat megtételét elmulasztja. A szolgálati találmányértékesítése esetén a feltalálót találmányi díj illeti meg, ha a találmányt szabadalom/használati mintatoltalom védi, az értékesítés megkezdésétől a végleges szabadalmi oltalom/használati minta oltalom megszűnéséig. Alkalmazotti találmány annak a találmánya, aki, anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik. A munkáltató az alkalmazotti találmányt csak a feltalálónak a találmány nyilvánosságra hozatalához való jogával összhangban hasznosíthatja. Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a találmány hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem kizárólagos; a munkáltató hasznosítási engedélyt nem adhat. A hasznosítási jog a munkáltató megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át; egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át. Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót a munkáltató hasznosítási jogának terhe nélkül illeti meg, ha a munkáltató ehhez hozzájárul, vagy ha a munkáltató nyilatkozat megtételét elmulasztja. Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében járó díjakat a munkáltató köteles megfizetni. A feltaláló díjazására a munkáltatóval kötött szerződése az irányadó. Ha többen közösen alkották a találmányt, a feltalálók szerzőségi részarányát – ellenkező megjelölés hiányában – egyenlőnek kell tekinteni. Több feltaláló esetén feltalálói jogosultságuk az alkotómunkában való részvétel arányában oszlik meg. A feltalálói minőséget, több feltaláló esetén szerzőségük arányát a valóságtól eltérően nem állapíthatja meg sem a felek szerződése, sem a bíróság döntése. Jogszabályba ütközik, ha feltalálónak ismerik el azt, aki nem végzett alkotómunkát. Ezzel azonos megítélés alá esik, ha a feltalálótársak szerzőségének az arányára vonatkozó megállapodás nem felel meg az alkotómunka mértékének. A feltaláló megjelölése, illetve a szerzőségi részarány az eredeti szabadalmi bejelentésben foglaltakhoz képest csak jogerős bírósági ítélet alapján módosítható.

Amennyiben a találmányt feltalálóként nem munkaviszony keretében alkotta meg, akkor megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyet a feltalálóra ír elő a törvényi szabályozás. A feltalálót megilleti a névjog, a feltalálói minőségének elismeréséhez való jog, valamint az a jog, hogy a szabadalmi iratok őt e minőségében feltüntessék. Fontos joga, hogy dönthet abban, a találmányát titokban tartja-e vagy nyilvánosságra hozza-e? A feltaláló a polgári jog szabályai szerint léphet fel azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja, vagy a találmánnyal kapcsolatos személyhez fűződő jogát egyébként megsérti. A szabadalmi bejelentés közzététele előtt a találmányt csak a feltaláló (illetve jogutódja) hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni. A feltaláló legfontosabb vagyoni joga, hogy találmányára szabadalmat szerezhessen. A szabadalmi igény vagyoni jog, azzal a jogosult rendelkezik, tehát át is ruházhatja másra, le is mondhat róla más javára. Ha a feltaláló szabadalmi igényét például jogutódlás révén másra átruházza, akkor a szabadalom jogosultja és a feltaláló különböző személyek lesznek. Ha többen közösen alkották a találmányt, a szabadalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. Több igényjogosult esetén – ellenkező megjelölés hiányában – a szabadalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni. A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának – a szabadalmasnak – kizárólagos joga van a találmány hasznosítására. Bárki más e jogokat csak a szabadalmas hozzájárulásával, engedélyével gyakorolhatja, a gazdasági kapcsolatokban ez a szabadalmassal kötött megállapodás, szerződés alapján (licencia szerződés). Szabadalmi licenciaszerződés alapján a szabadalmas a találmány hasznosítására engedélyt ad, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A hasznosítási szerződés a találmány értékesítésének egyik módja. A szabadalmas akként értékesítheti találmányát, hogy saját maga gazdasági tevékenysége keretében gyártja, használja, forgalomba hozza, vagyis szabadalmazott találmányával egyedül jelenik meg a piacon és egyeduralkodó lesz az érintett terméket, eljárást illetően, továbbá lehetősége van hasznosítási szerződés (licenciaszerződés) keretében engedélyt adni valakinek a hasznosításra, aki köteles ennek fejében díjat fizetni, végül lehetősége van arra is, hogy a tulajdonjogot részben (pl. 50%-ban) vagy egészében eladja. Ebben az esetben a szabadalomhoz fűződő vagyoni jogok a jogszerzőt a jogosultsága arányában illetik meg.

A szabadalom megadására irányuló eljárást az SZTNH-hoz benyújtott bejelentéssel kell elindítani. A szabadalmi bejelentésnek tartalmaznia kell: bejelentési kérelmet, szabadalmi leírást igényponttal, kivonatot, szükség szerint rajzot és egyéb mellékletet (pld.: képviselő meghatalmazás). A szabadalmi bejelentésért bejelentési és kutatási díjat is kell fizetni. A szabadalmi bejelentést írásban (Hivatalban személyesen, postai úton), vagy elektronikusan az SZTNH által erre rendszeresített elektronikus űrlap (www.sztnh.gov.hu) használatával lehet benyújtani.  A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának – a szabadalmasnak – kizárólagos joga van a találmány hasznosítására. Bárki más e jogokat csak a szabadalmas hozzájárulásával, engedélyével gyakorolhatja, a gazdasági kapcsolatokban ez a szabadalmassal kötött megállapodás, szerződés alapján (licencia szerződés). Szabadalmi licenciaszerződés alapján a szabadalmas a találmány hasznosítására engedélyt ad, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart. A használati minta oltalmi formát főleg hazai bejelentők veszik igénybe, akik a kevéssé formalizált eljárásnak köszönhetően gyorsan és egyszerűen juthatnak belföldi kizárólagos joghoz, amellyel biztosítható a fejlesztési ráfordítások megtérülése. A használati minta ismérve a kész termék alapján való utánozhatóság: a mintát különösen azért kell jogi védelemben részesíteni, mert a minta szerinti termék a forgalomba hozatala után lényegében nem tartható titokban. A forgalomba hozott termék a kialakítás, a szerkezet, a részek elrendezése alapján ismerhető meg és utánozható. A használati minta vonatkozásában: bejelentésnek bejelentési kérelmet, a minta leírását igénypontokkal, rajzot és egyéb mellékletet (pld.: képviselői meghatalmazás) kell tartalmaznia. A mintaoltalmi bejelentésért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni két hónapon belül. Ha a bejelentő korábban szabadalmi bejelentést tett, akkor az azonos tárgyú mintaoltalmi bejelentés napjától számított két hónapon belül benyújtott nyilatkozatában igényt tarthat a szabadalmi bejelentés napjára és elsőbbségére (származtatás). A használati minta bejelentést írásban (Hivatalban személyesen, postai úton), vagy elektronikusan az SZTNH által erre rendszeresített elektronikus űrlap (www.sztnh.gov.hu) használatával lehet benyújtani. A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának – a jogszabályok keretei között – kizárólagos joga van arra, hogy a mintát hasznosítsa, illetve hasznosítására másnak engedélyt (licenciát) adjon. A kizárólagos hasznosítási jog kiterjed a minta szerinti termék gazdasági tevékenység körében való előállítására, használatára, forgalomba hozatalára, forgalomba hozatalra ajánlására, ilyen célból való raktáron tartására és behozatalára. A mintaoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart. A használati minták oltalom a találmányok tekintetében egyszerűbb műszaki fejlesztéseknek – a szabadalmakhoz képest – gyorsan megszerezhető és költséghatékony iparjogvédelmi oltalmi formája, amely segít a nemzeti vállalkozásfejlesztést és gazdaságélénkítésben is szerepet játszik. Az oltalmazható megoldások köre szűkebb a szabadalmazható találmányokéhoz viszonyítva, és az oltalmazhatósághoz megkövetelt alkotói szint is alacsonyabb, valamint a mintaoltalomhoz rövidebb oltalmi idő (10 év) is társul. A mintaoltalom megszerzéséhez szükséges eljárás koncepcionális különbséget is mutat a szabadalmaztatási eljáráshoz képest, a mintaoltalmi bejelentést ugyanis a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az eljárás áramvonalasságának biztosítása érdekében – az újdonságot és a feltalálói lépést előíró oltalomképességi feltételek vizsgálata nélkül bírálja el, így ennek elmaradása jelentős költség- és időmegtakarítást eredményez. A bejegyzett szabadalom/használati minta oltalomból eredő kizárólagos jogokkal stabilizálja vállalata piaci pozícióját. Szabadalom/használati minta jogosultként fontos jogosítvány van az kezében, tekintettel arra, hogy másnak nincs joga az Önök engedélye nélkül a szabadalom/használati minta használatára, így Önökön kívül senki másnak nincs joga az Ön engedélye nélkül gyártani, értékesíteni, illetve importálni a szabadalomi /használati minta oltalommal védett termékét az Ön jóváhagyása nélkül.

Alapvetően személyhez fűződő, de a vagyoni jogosultságokat is megalapozó jogosultsága a feltalálónak abban a kérdésben dönteni, hogy titokban tartja-e vagy nyilvánosságra hozza-e találmányát? A titokban tartási döntés mellett szól, hogy leggyakrabban a feltaláló a találmányának hasznosítása előnyösebb módjának ítéli meg, hogy know-how-ként, bizalmasan kezelve hasznosítja találmányát a gazdasági tevékenysége során. Fontos, hogy ilyenkor a munkaviszony, és kapcsolatrendszer titoktartása munkaszerződésekkel, titoktartási szerződésekkel védve legyenek, mert csak így tud teljesülni a gazdasági életben a találmány titokban tartása. Továbbá a szabadalmi bejelentésre jogosultnak fontos érdeke, hogy a találmány idő előtt ne jusson nyilvánosságra, mivel az meghiúsítja a hatékony hazai és külföldi jogvédelem biztosítását. A szabadalmazás kapcsán a társadalomnak pedig pontosan az az érdeke, hogy gazdagodjon a műszaki szellemi alkotások hozzáférhető és megfelelő jogi keretek között hasznosítható eszköztára, ismeretanyaga. A törvény szabályozás pedig tételesen felsorolja azokat az iratokat, amelyek a közzétételt követően sem válnak megtekinthetővé. De nem hagyható figyelmen kívül, hogy lajstromozás nélkül fontos jogvédelemmel nem fog rendelkezni a feltaláló, tekintettel arra, hogy a bejegyzett szabadalom/használati minta oltalomból eredő kizárólagos jogokkal a jogosult stabilizálja vállalata piaci pozícióját. Szabadalom/használati minta jogosultként fontos jogosítvány van az kezében, tekintettel arra, hogy másnak nincs joga az Önök engedélye nélkül a szabadalom/használati minta hasznosítására, így Önökön kívül senki másnak nincs joga az Ön engedélye nélkül gyártani, értékesíteni, illetve importálni a szabadalommal /használati minta oltalommal védett termékét. Továbbá bíróságok, hatóság előtt való jogérvényesítés során a lajstromozásból eredő jogok könnyebbé teszik a jogosult jogának érvényesítését.

A szabadalmi eljárásokban, különösen a szabadalom megadására irányuló eljárásban lényeges kérdéseket vet fel a nyilvánosság szabályozása. A szabadalmi bejelentés közzétételéig csak a bejelentő, a képviselő, a szakértő, illetve a szakvélemény adására felkért szerv tekintheti meg az iratokat. A feltaláló az iratokat megtekintheti akkor is, ha nem ő az igényjogosult. A jogosultnak fontos érdeke, hogy a találmány idő előtt ne jusson nyilvánosságra, mivel az meghiúsítja a hatékony hazai és külföldi jogvédelem biztosítását. A feltaláló a bejelentés közzétételéig dönthet arról, hogy találmányát a társadalom elé tárja-e. A túl korai publikálás például az ön-újdonságrontás folytán lehetetlenné teszi a szabadalmaztatást, másrészt egyes találmányok − például gyártási eljárások − titokban tartva gazdaságosabban hasznosíthatók. A szabadalom fő szabály szerint a bejelentési eljárásban a közzététel jogintézményével válik a nyilvánosság számára hozzá férhetővé. A nyilvánosságra hozatal joga nem csak a feltalálót, hanem feltaláló jogutódját, szolgálati jogosultját is megilleti. Használati mintaoltalom tekintetében a bejelentés tárgya csak a lajstromozást követően kerül nyilvánosságra, azaz a szabadalmi jogból ismert közzétételre az engedélyezési eljárásban nem kerül sor.

Végezzen, vagy végeztessen kutatást a technika állására, hogy meggyőződjön arról, a találmány valóban új-e? Információkat szerezhet a versenytársakról, akik a vállalkozásához hasonló műszaki megoldásához szabadalmi védelmet kértek az alábbi adatbázisokban: A magyar iparjogvédelmi adatbázisban a szabadalmak valamennyi bibliográfiai adata alapján lehet kutatást végezni, amelyet indexek, logikai operátorok, csonkoló karakterek segítenek. Az adatbázis rekordjai a feldolgozottságtól függően bibliográfiai adatokat, kivonatot, jellemző ábrát, igénypontokat tartalmazhatnak. A szabadalmi leírások és/vagy újdonságkutatási jelentések pdf formátumban tölthetők le az elektronikus kutatás – e-kutatás (http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU) linken elérhető honlapról. Az Európai Szabadalmi Hivatal világméretű adatbázisa több mint 60 millió szabadalmi dokumentum adatai közötti tájékozódást tesz lehetővé. Az adatbázis keresőnyelve az angol, az előre definiált keresőmezőkben logikai operátorok és csonkoló karakterek alkalmazhatók. A rekordokhoz bibliográfiai adatok, a szöveges formátumú leírás és az igénypontok (gépi fordítás lehetőségével), pdf formátumú képmás-leírások tartozhatnak, amely a következő linken érhető el: http://worldwide.espacenet.com/advancedSearch?locale=en_EP

A szabadalom megadására irányuló eljárást az SZTNH-hoz benyújtott bejelentéssel kell elindítani. A szabadalmi bejelentésnek tartalmaznia kell: bejelentési kérelmet, szabadalmi leírást igényponttal, kivonatot, szükség szerint rajzot és egyéb mellékletet (pld.: képviselő meghatalmazás). A szabadalmi bejelentésért bejelentési és kutatási díjat is kell fizetni. A szabadalmi bejelentést írásban (Hivatalban személyesen, postai úton), vagy elektronikusan az SZTNH által erre rendszeresített elektronikus űrlap (www.sztnh.gov.hu) használatával lehet benyújtani. A használati minta vonatkozásában: bejelentésnek bejelentési kérelmet, a minta leírását igénypontokkal, rajzot és egyéb mellékletet (pld.: képviselői meghatalmazás) kell tartalmaznia. A mintaoltalmi bejelentésért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni két hónapon belül. Ha a bejelentő korábban szabadalmi bejelentést tett, akkor az azonos tárgyú mintaoltalmi bejelentés napjától számított két hónapon belül benyújtott nyilatkozatában igényt tarthat a szabadalmi bejelentés napjára és elsőbbségére (származtatás). A használati minta bejelentést írásban (Hivatalban személyesen, postai úton), vagy elektronikusan az SZTNH által erre rendszeresített elektronikus űrlap (www.sztnh.gov.hu) használatával lehet benyújtani. Amennyiben nem tudja megtenni szabadalmi bejelentését/ használatiminta-oltalom bejelentését, vegye igénybe képviselő szolgáltatásait, aki jogosult Önt képviselni az a magyar hivatal előtt (SZTNH).

A külföldi nemzeti eljárás keretében az adott állam területére kiterjedően lehet csak szabadalmi oltalmat szerezni, így az oltalom csak az adott állam területén nyújt kizárólagos hasznosítási jogot. Szabadalmi bejelentéssel minden külföldi állam rendelkezik, de használatiminta oltalmi bejelentés jogintézményével nem minden ország. Bejelentése benyújtása előtt érdeklődjön az illetékes iparjogvédelmi hatóságnál az engedélyezési eljárás szabályairól. Nemzetközi eljárás keretében (a Szabadalmi Együttműködési Szerződés, angol elnevezéssel Patent Cooperation Treaty, PCT -1970-) alapján tett bejelentéssel lehet oltalmat szerezni. A benyújtott bejelentéssel megindítható a szabadalmi (használati mintaoltalmi) eljárás akár valamennyi szerződő államban. A szerződés lehetővé teszi, hogy a találmányra egyetlen nemzetközi bejelentés benyújtásával kérjenek szabadalmi/használati minta oltalmat egyszerre több megjelölt országban. Előnye, hogy egyetlen helyen, egyetlen nyelven, egyetlen nemzetközi bejelentéssel lehet több ország – akár valamennyi szerződő ország – vonatkozásában bejelentést tenni. A bejelentés benyújtható annak a szerződő államnak a nemzeti szabadalmi hivatalánál, amelynek a bejelentő állampolgára vagy lakosa, illetve a Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organization -WIPO) Nemzetközi Irodájánál. A bejelentőnek lehetősége van arra, hogy egy PCT-bejelentésben az Euróapai Szabadalmi Hivatal (ESZH) szerződő államait együttesen jelölje meg, ekkor a PCT-bejelentés nemzeti szakasza az ESZH-nál zajlik. Európai szabadalom az európai szabadalmak engedélyezéséről szóló 1973.október 5-i Müncheni Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE vagy EPC) alapján megadott szabadalom. Bejelentést az Európai Szabadalmi Hivatalnál (a továbbiakban ESZH), illetve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál lehet tenni. A szabadalomengedélyezési eljárást az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) valamelyik hivatalos nyelvén (angol, német, francia) folytatja le, és dönt a szabadalom engedélyezése kérdésében. Az európai bejelentéssel nem lehet tehát az Európai Unió területére kiterjedően egységes, „szupranacionális” szabadalmat szerezni. Az egyetlen, egységes európai eljárásban megadott európai szabadalmak a megadásukat követően azokban az országokban, amelyekre a hatályuk kiterjed, nemzeti szabadalmakként élnek tovább, vagyis azokat úgy kell tekinteni, mintha az adott ország nemzeti hivatala előtti eljárásban megadott szabadalmak volnának, azzal azonban, hogy számos kérdésben rájuk az Egyezménnyel egységesített, európai szinten megállapított szabályok vonatkoznak. Az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) nemzetközi, de nem európai uniós jogszabály. Az Európai Unió tagállamai nem tagjai automatikusan az ESZÉ-nek, illetve lehet az ESZE szerződő állama olyan ország, amely nem tagja az Európai Uniónak. Az ESZÉ-nek jelenleg 38 szerződő állama van. A bejegyzett oltalomból eredő kizárólagos jogokkal külföldön stabilizálja vállalata piaci pozícióját. Szabadalom/használati minta oltalommal a kezében, tekintettel arra, hogy másnak nincs joga az Önök engedélye nélkül a szabadalom/használati minta használatára a külföldi országban, így Önökön kívül senki másnak nincs joga az Ön engedélye nélkül gyártani, értékesíteni, illetve importálni a szabadalommal védett terméké az Ön jóváhagyása nélkül, valamint a lajstromozott szabadalommal/használati mintával a külföldi országban élvezheti a jogosultat megillető jogérvényesítés előnyeit, amely nem elhanyagolható külföldi országra tekintettel.

A szabadalmakat háromféle módon lehet védeni külföldön: külföldi nemzeti, nemzetközi és regionális Európai bejelentéssel. A külföldi nemzeti eljárás keretében az adott állam területére kiterjedően lehet csak szabadalmi oltalmat szerezni, így az oltalom csak az adott állam területén nyújt kizárólagos hasznosítási jogot. Szabadalmi bejelentéssel minden külföldi állam rendelkezik, de használatiminta oltalmi bejelentés jogintézményével nem minden ország. Bejelentése benyújtása előtt érdeklődjön az illetékes iparjogvédelmi hatóságnál az engedélyezési eljárás szabályairól. Nemzetközi eljárás keretében (a Szabadalmi Együttműködési Szerződés, angol elnevezéssel Patent Cooperation Treaty, PCT -1970-) alapján tett bejelentéssel lehet oltalmat szerezni. A benyújtott bejelentéssel megindítható a szabadalmi (használati mintaoltalmi) eljárás akár valamennyi szerződő államban. A szerződés lehetővé teszi, hogy a találmányra egyetlen nemzetközi bejelentés benyújtásával kérjenek szabadalmi/használati minta oltalmat egyszerre több megjelölt országban. Előnye, hogy egyetlen helyen, egyetlen nyelven, egyetlen nemzetközi bejelentéssel lehet több ország – akár valamennyi szerződő ország – vonatkozásában bejelentést tenni. A bejelentés benyújtható annak a szerződő államnak a nemzeti szabadalmi hivatalánál, amelynek a bejelentő állampolgára vagy lakosa, illetve a Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organization -WIPO) Nemzetközi Irodájánál. A bejelentőnek lehetősége van arra, hogy egy PCT-bejelentésben az Euróapai Szabadalmi Hivatal (ESZH) szerződő államait együttesen jelölje meg, ekkor a PCT-bejelentés nemzeti szakasza az ESZH-nál zajlik.  A nemzetközi bejelentés költségeire és joghatásaira tekintettel javasolható szabadalmi ügyvivő segítségének igénybevétele. Európai szabadalom az európai szabadalmak engedélyezéséről szóló 1973.október 5-i Müncheni Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE vagy EPC) alapján megadott szabadalom. Bejelentést az Európai Szabadalmi Hivatalnál (a továbbiakban ESZH), illetve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál lehet tenni. A szabadalomengedélyezési eljárást az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) valamelyik hivatalos nyelvén (angol, német, francia) folytatja le, és dönt a szabadalom engedélyezése kérdésében. Az európai bejelentéssel nem lehet tehát az Európai Unió területére kiterjedően egységes, „szupranacionális” szabadalmat szerezni. Az egyetlen, egységes európai eljárásban megadott európai szabadalmak a megadásukat követően azokban az országokban, amelyekre a hatályuk kiterjed, nemzeti szabadalmakként élnek tovább, vagyis azokat úgy kell tekinteni, mintha az adott ország nemzeti hivatala előtti eljárásban megadott szabadalmak volnának, azzal azonban, hogy számos kérdésben rájuk az Egyezménnyel egységesített, európai szinten megállapított szabályok vonatkoznak. Az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) nemzetközi, de nem európai uniós jogszabály. Az Európai Unió tagállamai nem tagjai automatikusan az ESZÉ-nek, illetve lehet az ESZE szerződő állama olyan ország, amely nem tagja az Európai Uniónak. Az ESZÉ-nek jelenleg 38 szerződő állama van. Az európai bejelentés költségeire és joghatásaira tekintettel javasolható szabadalmi ügyvivő segítségének igénybe vétele. A benyújtási-és eljárási díjat, valamint a fenntartási illetéket minden nemzeti-, vagy regionális hivatal a saját internetes oldalán tünteti fel. Külföldön a bejelentő a hivatal előtt jogosult képviselővel eljárni, akinek szolgáltatásai díjkötelesek. A fentieken kívül számolni kell a bejelentés adott ország hivatalos nyelvére történő fordítási költségeivel is. További információk: – Ügyfélszolgálat – http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/tajekoztatas/index.html – Szabadalmi Tár – http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/szabtar/ – Iparjogvédelmi Szakkönyvtár – http://www.sztnh.gov.hu/szolgaltatasok/ipszak.html A könyvtár nyilvános, napi frissítésü olvasói katalógusában (http://hipo.asp.hunteka.hu/) a szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos feldolgozott szakirodalom több szempont szerinti visszakereshetőségére van lehetőség.

Amennyiben nem tervezi meglévő műszaki megoldását külföldön oltalomban részesíteni, annak ellenére, hogy megjelenik a külföldi piacon, úgy vegye figyelembe azt, hogy azt, hogy a lajstromozásból eredő jogokat külföldön nehezet tudja érvényesíteni. A szabadalmi/használati minta oltalom alapján a jogosultnak kizárólagos joga van arra, hogy a szabadalmat/használati mintát hasznosítsa, illetve hasznosítására engedélyt (licenciát) adjon. A bejegyzett szabadalom/használati minta oltalomból eredő kizárólagos jogokkal stabilizálja vállalata piaci pozícióját. Szabadalom/használati minta jogosultként fontos jogosítvány van az kezében, tekintettel arra, hogy másnak nincs joga az Önök engedélye nélkül a szabadalom/használati minta hasznosítására. Így Önökön kívül senki másnak nincs joga az Ön engedélye nélkül gyártani, értékesíteni, illetve importálni a szabadalomi /használati minta oltalommal védett termékét az Ön jóváhagyása nélkül, valamint a lajstromozott szabadalommal/használati mintával a külföldi országban élvezheti a jogosultat megillető jogérvényesítés előnyeit, amely nem elhanyagolható külföldi országra tekintettel.

Folytassa az űrlap kitöltését ...

Formaterv

Nem kell védenie a mintát.

Formatervezési mintán olyan alkotást értünk, amely valamely dolog, termék külső – tetszetős, vonzó – kialakításában testesül meg. A fogyasztók számára nem csak egy adott termék műszaki-fizikai használhatósága lényeges, hanem ugyanolyan fontos a termék külső megjelenése, esztétikus, divatos formája. Az adott áru -hazai és nemzetközi – versenyképességét jelentősen befolyásolhatja annak külső alakja, megjelenése. A formatervezési mintának területei az ékszerek, divatcikkek (textíliák, ruhakészítés, cipők) de autókarosszériák, munkaeszközök, lakberendezési tárgyak, konyhai eszközök stb. is területei. A termékek sajátos külső kialakítása a formatervezői (design) tevékenység eredménye, a termékek funkcionális és esztétikai harmóniáját megteremtő alkotás („ipari esztétika”), amelyet védeni lehet iparjogvédelmi oltalommal. Ez a jogi oltalom a formatervezési mintaoltalom, amely alapján a termékek külső alakítása oltalmazható.  Formatervezési mintaoltalomban részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta. A mintaoltalom az oltalom megadásával keletkezik. Az oltalom megadására irányuló eljárás csak kérelemre indulhat meg. A mintaoltalmi bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentési kérelmet, a minta ábrázolását, a minta szerinti termék megnevezését, valamint – a szükséghez képest – egyéb mellékleteket. A mintaoltalmi bejelentésért bejelentési díjat kell fizetni; a díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni. A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a minta hasznosítására. Hasznosításnak minősül különösen: a minta szerinti termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra való felkínálása, behozatala, kivitele és e célokból való raktáron tartása. A mintaoltalom a bejelentés napjától számított öt évig tart, amelyet négyszer lehet megújítani, így összesen 25 évig élvezhet oltalmat a formatervezési minta. A mintához kapcsolódó és a mintaoltalomból eredő jogok – a szerző személyhez fűződő jogai kivételével – átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők. Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak a mintaoltalmi lajstromba való bejegyzése szükséges. Hasznosítási szerződés (mintaoltalmi licenciaszerződés) alapján a mintaoltalom jogosultja engedélyt ad a minta hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. Amennyiben a minta jogosultjának hasznosítására vonatkozó kizárólagos jogát megsértik, a jogosult a jogsértővel szemben polgári peres úton felléphet (bírósági út).

Ha nem kéri a formatervezési mintájának oltalomban részesítését, akkor a következő jogoktól esik el: Minta jogosultját megilleti a névjog, szerzői minőségének elismeréséhez fűződő jog, joga van dönteni alkotásának nyilvánosságra hozatala vagy titokban tartása tekintetében. A mintaoltalom alapján a minta jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a mintát hasznosítsa, illetve, hogy a hasznosításra másnak engedélyt adjon. Joga van a minta szerinti ipari termék rendszeres, iparszerű előállítására és forgalmazására. A vagyoni jogai forgalomképesek, azaz átruházhatók. Amennyiben a minta jogosultjának hasznosítására vonatkozó kizárólagos jogát megsértik, a jogosult a jogsértővel szemben polgári peres úton felléphet (bírósági út). A jogérvényesítés során felhasználhatóak az iparjogvédelmi oltalom által biztosított jogintézmények, amelyek megkönnyítik a jogérvényesítést.

A mintaoltalom a szerzőt vagy jogutódját illeti meg. Szolgálati minta annak a mintája, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a minta tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. A szolgálati mintára a mintaoltalom a szerző jogutódjaként a munkáltatót illeti meg. A szolgálati minta tekintetében a munkáltató úgy szerzi meg „szolgálati jogosultként”, hogy a szerző személyhez fűződő jogai (névjog, titokban tartás joga az átadásig) fennmaradnak. A szerző vagyoni jogosultsága kettős: egyrészt díjazási igénye van, másrészt az oltalmat is megszerezheti, amennyiben a munkáltató nem tart igényt a mintára, illetve a szerző írásbeli megkeresésére 60 napon belül a munkáltató nem válaszol. Ha többen közösen alkották a mintát, a szerzőségi részarányt – ellenkező megjelölés hiányában – egyenlőnek kell tekinteni. Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben megjelölt szerzőségi arányt kell irányadónak tekinteni.

Amennyiben a formatervezési mint nem munkaviszony keretében jött létre, úgy a szerzőnek joga van a minta oltalmi bejelentés benyújtására. Az oltalom a mintoltalom alkotóját illeti meg, ő a mintaoltalom jogosultja. A minta szerzőjének azt kell tekinteni, aki a mintát megalkotta. Minta lehet közös alkotás, ilyenkor a jogosultakat -ellenkező rendelkezés hiányában – egyenlő arányú jogosultaknak kell tekinteni.

Új a minta, ha azzal azonos minta nem jutott nyilvánosságra az elsőbbség időpontját megelőzően. Jogszabály a minta abszolút újdonságát kívánja meg, amely azt jelenti, hogy bármiféle – belföldi, külföldi, akár az alkotó hozzájárulásával vagy általa történő – nyilvánosságra hozatal újdonságrontó. A formatervezésiminta-oltalom célja az, hogy a bejelentő saját fejlesztéseinek eredményét és az abból származó piaci előnyöket ki tudja használni. A korábban nyilvánosságra jutott és így bárki által szabadon hasznosíthatóvá vált formai kialakítások nem sajátíthatóak ki, azokra oltalom nem illeti meg a bejelentőt.

A formatervezésiminta-oltalmi bejelentések benyújtása előtt célszerű kutatást végezni arra nézve, hogy az adott témában korábban milyen minták szereztek már kizárólagos oltalmat, továbbá különös tekintettel az újdonság követelményére is, amely szigorú szabálya a minta oltalmi bejelentéseknek. A formatervezési minták nemzetközi osztályozását a Locarnói Megállapodás hozta létre 1968-ban. A Megállapodás azt a célt szolgálja, hogy a formatervezésiminta-oltalmakra vonatkozó dokumentációk nyelvi korlátok nélkül váljanak kutathatóvá. Az osztályozási rendszer 32 osztályt, ezeken belül 223 alosztályt tartalmaz. Minden ötödik évben frissítik. A locarnói osztályozás magyar nyelvű változata az SZTNH honlapján hozzáférhető. Magyarországon a folyamatban lévő eljárásokra vonatkozó adatokat, valamint a lajstromozott formatervezési mintákat tartalmazó, mindenki számára ingyenesen hozzáférhető és kereshető Elektronikus kutatás (e-kutatás) adatbázis használata ajánlott. A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal honlapján lehetőség van a lajstromozott közösségi formatervezési minták keresésére az RCD-Online adatbázis segítségével. Külföldi formatervezési minták közötti kutatást tesz lehetővé a Hague Express adatbázis, amely a Szellemi Tulajdon Világszervezetének honlapjáról érhető el. Amennyiben segítségre van szüksége, vegye igénybe az SZTNH ügyfélszolgálatának szolgáltatását, amely ingyenes, vagy vegye igénybe olyan képviselő szolgáltatásait, aki jogosult fellépni a hivatal előtt. Általában ez a szabadalmi képviselő, vagy ügyvéd. A szabadalmi képviselő és ügyvéd szolgáltatások általában díjkötelesek.

A formatervezésiminta-oltalom megadására irányuló eljárás az SZTNH-hoz benyújtott bejelentéssel indul. A bejelentésnek tartalmaznia kell bejelentési kérelmet, valamint az oltalmazni kívánt minta, illetve minták ábrázolását, továbbá a locarnói jelzetet (Locarnói Megállapodás a formatervezési (ipari) minták nemzetközi osztályozására létrehozott nemzetközi egyezmény), amelynek megadása nem kötelező.  A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala minden esetben elvégzi a bejelentések locarnói osztályozását, amelynek során figyelembe veszi a bejelentő által megjelölt osztályjelzetet. A bejelentés benyújtását követően az SZTNH megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a bejelentési nap elismeréséhez szükséges feltételeket. Amennyiben a bejelentés napja elismerhető, az SZTNH értesíti a bejelentőt a bejelentés napjáról, és egyben figyelmezteti a bejelentési díj 2 hónapon belül történő megfizetésére. A bejelentési díj határidőben történő megfizetését követően az SZTNH a minta, illetve a minták ábrázolása alapján, tekintettel a bejelentésben megnevezett minta szerinti termékre újdonságkutatást végez, továbbá elvégzi a bejelentés alaki és érdemi vizsgálatát. Ha a minta és a mintaoltalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi törvényes követelménynek, az SZTNH a bejelentés tárgyára mintaoltalmat ad. Amennyiben szükségesnek tartaj, vegye igénybe az SZTNH ügyfélszolgálatának szolgáltatását, amely ingyenes, vagy vegye igénybe olyan képviselő szolgáltatásait, aki jogosult fellépni a hivatal előtt. Szabadalmi képviselő, vagy ügyvéd léphet fel iparjogvédelmi hatósági ügyekben. A szabadalmi képviselő és ügyvéd szolgáltatások általában díjkötelesek.

A mintaoltalmi bejelentésben több mintára is igényelhető oltalom, feltéve, hogy a minták szerinti termékek a nemzetközi locarnói osztályozás (1968. október 8-án aláírt Locarnói Megállapodás a formatervezési (ipari) minták nemzetközi osztályozására létrehozott nemzetközi egyezmény) azonos osztályába tartoznak. A mintaoltalmi bejelentésben továbbá olyan minták csoportjára is igényelhető oltalom, amelyeket a termékek díszítésének a tájékozott használóra tett összbenyomást befolyásoló közös külső jellegzetességei kapcsolnak össze. A törvényi szabályozás szerint több mintának egy bejelentésbe történő foglalása csak két konjunktív feltétel fennállása esetén lehetséges: egyrészt a mintákat a tájékozott használóra tett összbenyomást befolyásoló közös külső jellegzetesség kell összekapcsolja, másrészt a minta szerinti termékek locarnói osztályozása azonos osztályba kell, hogy tartozzanak. A több mintára való oltalom igénylése eseténlehetőség nyílik arra, hogy az egy bejelentésben szereplő több minta egységét – a minta szerinti termékeknek egy osztályjelzetbe való tartozásától függetlenül – egyedül a termék formája teremtse meg.

Az SZTNH által engedélyezett oltalom Magyarország területére biztosít a jogosultnak kizárólagos jogot a minta hasznosítására. Ugyanez mondható el a külföldi nemzeti hivatalok által engedélyezett oltalmakról az adott ország területe tekintetében. Amennyiben a bejelentő több országra kiterjedően szeretné oltalomban részesíteni a formatervezési mintáját, az egyik lehetőség, hogy az egyes országokban külön-külön nemzeti bejelentést nyújt be. Az ilyen módon megszerzett oltalmak egymástól függetlenek, azaz külön-külön kell gondoskodni a megszerzésükről és a fenntartásukról. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy eltérő nyelveken, eltérő jogi szabályozási környezetben történik a jogszerzés és a megszerzett jog védelme, valamint az oltalommal összefüggő jogok érvényesítése. A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a minta hasznosítására. A kizárólagos hasznosítási jog alapján a mintaoltalom jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül hasznosítja a mintát. Hasznosításnak minősül különösen: a minta szerinti termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra való felkínálása, behozatala, kivitele és e célokból való raktáron tartása. Jogérvényesítése során az adott ország hatóságát veheti igénybe a nemzeti szabályok alapján. Ebben egy adott ország jogban jártas szakemberét szükséges lehet igénybe vennie.

Jelentősen egyszerűsíti az oltalom egyidejűleg több országban történő elnyerését a Hágai Megállapodás.

A hágai rendszer lényege, hogy a Megállapodásban részes tagállamok bejelentői a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodájához (World Intellectual Property Organization –WIPO-) intézett egyetlen bejelentéssel a Megállapodás többi tagállamában a nemzeti úton szerzett oltalmakkal azonos tartalmú oltalmat szerezhetnek. Az ilyen bejelentésekben a WIPO elvégzi a formai követelményekre kiterjedő vizsgálatot, majd a bejelentéseket hivatalos lapjában közzéteszi.

Ezt követően a bejelentésben megjelölt tagállamok, illetve nemzetközi szervezetek a hozzájuk közvetlenül tett bejelentésekkel azonos követelmények szerint folytatják le a bejelentés további vizsgálatát. (A hágai rendszerben 2008. január 1-jétől az Európai Unió is megjelölhető.) A nemzetközi bejelentésekről lajstromot a WIPO vezet, az oltalom megújítását is ott kell kérni. Az oltalommal kapcsolatos jogvitás ügyek a nemzeti úton szerzett oltalmakkal azonos módon a nemzeti hatóságok illetékessége alá tartoznak.

A közösségi formatervezésiminta-oltalmi rendszer az Európai Unió területén biztosít egységes oltalmat a formatervezési minták számára, amely az Európai Unió valamennyi tagállamában azonos hatályú. A közösségi formatervezésiminta-oltalmi rendszer két, egymástól több tekintetben is eltérő oltalomtípusból áll: egyrészt a minták külön bejelentést nem igénylő, lajstromozás nélküli oltalmát, másrészt a lajstromozott közösségi mintaoltalmat. A lajstromozás nélküli közösségi formatervezésiminta-oltalom külön eljárás lefolytatása nélkül biztosít valamennyi tagállamra kiterjedő hatályú, egységes oltalmat. Az oltalom az Európai Unión belül történő első nyilvánosságra jutással keletkezik, és attól számítva 3 évig tart. Az oltalom versenyjogi természetű: a mintaoltalom jogosultja csak akkor léphet fel a minta engedély nélküli hasznosításának minősülő cselekmények ellen, ha e cselekmények a minta utánzásával valósultak meg, azaz az oltalom e típusa csak a szándékosan végzett másolás ellen véd.

A lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom az Európai Unió védjegy- és mintaoltalmi hatóságához, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz (BPHH) benyújtott bejelentés alapján, az irányadó európai közösségi rendeletben szabályozott eljárás lefolytatásával szerezhető. Az oltalmi idő a bejelentés napjától számított 5 év. Az oltalom legfeljebb négyszer, megújítható, így az oltalmi idő 25 évig tarthat. A lajstromozott közösségi minta kizárólagos jogot biztosít a jogosult számára az oltalom alatt álló minta hasznosítására.

Amennyiben nem tervezi meglévő formatervezési mintáját külföldön oltalomban részesíteni, annak ellenére, hogy megjelenik a külföldi piacon, úgy vegye figyelembe azt, hogy a formatervezési mintaoltalomból eredő jogot külföldön nehezet tudja érvényesíteni. A formatervezési mintaoltalom alapján a minta jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a mintáját használja, illetve használatára engedélyt (licenciát) adjon. A jogosult engedélye nélkül a minta szerinti terméket gazdasági tevékenység körében más nem használhatja, gyárthatja, forgalmazhatja. Amennyiben a minta hasznosítására vonatkozó kizárólagos jogát megsértik, a jogosult a jogsértővel szemben bírósági úton felléphet. Az ilyen jogsértést nevezzük a mintaoltalom bitorlásának. Jogainak érvényesítésében segítik, külföldi környezetben is, a formatervezési mintaoltalomból eredő jogérvényesítési jogintézmények, amelyek végösszességben könnyebbé teszik a jogérvényesítést.

Folytassa az űrlap kitöltését ...

Félvezető termékek topográfiája

Nem kell védenie a félvezető termékek topográfiáját.

Oltalomban részesülhet a mikroelektronikai félvezető termék topográfiája, ha eredeti. A topográfia a mikroelektronikai félvezető termék elemeinek, amelyek közül legalább egy aktív elem, és összekötéseinek vagy azok egy részének bármely formában kifejezett, térbeli elrendezése, vagy egy gyártásra szánt félvezető termékhez készített ilyen térbeli elrendezés. Lényeges ismérv tehát, hogy a topográfia saját szellemi alkotómunka eredménye legyen és megalkotáskor nem volt használatos az iparban, valamint olyan szokásos részekből áll, amelyek elrendezése eredeti. A topográfia eredeti, ha az saját szellemi alkotómunka eredménye és megalkotása idején nem szokásos az iparban. Ha úgy gondolja, hogy félvezető termékek új topográfiáját hozta létre, kérheti a topográfia oltalomba részesítését, lajstromozását. Az oltalom a topográfia lajstromozásával keletkezik. Az oltalom visszahat a bejelentés napjára, és az attól számított tíz évig tart. Az oltalmat a topográfia bármely országban történt első nyilvános hasznosításának kezdő napját követő két éven túl nem lehet igényelni. A topográfia szerzője az, aki azt megalkotta. Az oltalom a szerzőt vagy jogutódját illeti meg. Az oltalom alapján a jogosultnak kizárólagos joga van a topográfia hasznosítására és arra, hogy a hasznosításra másnak engedélyt (licenciát) adjon. Hasznosítás a topográfiának a félvezető termékben való megtestesítése révén vagy más módon való kereskedelmi célú többszörözése, továbbá a topográfia vagy az azt megtestesítő félvezető termék kereskedelmi célú behozatala és forgalomba hozatala. Az oltalom bitorlását követi el az, aki az oltalom alatt álló topográfiát jogosulatlanul hasznosítja. Az oltalom jogosultja a bitorlóval szemben azokat a polgári jogi igényeket támaszthatja, amelyeket a szabadalmi törvény értelmében a szabadalmas érvényesíthet a bitorlóval szemben.

A topográfiai oltalom alapján a jogosultnak kizárólagos joga van a topográfia hasznosítására és arra, hogy a hasznosításra másnak engedélyt (licenciát) adjon. Hasznosítás a topográfiának a félvezető termékben való megtestesítése révén vagy más módon való kereskedelmi célú többszörözése, továbbá a topográfia vagy az azt megtestesítő félvezető termék kereskedelmi célú behozatala és forgalomba hozatala. Az oltalom bitorlását követi el az, aki az oltalom alatt álló topográfiát jogosulatlanul hasznosítja. Az oltalom jogosultja a bitorlóval szemben azokat a polgári jogi igényeket támaszthatja, amelyeket a szabadalmi törvény értelmében a szabadalmas érvényesíthet a bitorlóval szemben. Alapvetően személyhez fűződő, de a vagyoni jogosultságokat is megalapozó jogosultsága a topográfia szerzőjének abban a kérdésben dönteni, hogy titokban tartja-e vagy nyilvánosságra hozza-e találmányát? A titokban tartási döntés mellett szól, hogy leggyakrabban a szerző a találmányának hasznosítása előnyösebb módjának ítéli meg, hogy know-how-ként, bizalmasan kezelve hasznosítja találmányát a gazdasági tevékenysége során. Fontos, hogy ilyenkor a munkaviszony, és kapcsolatrendszer (forgalmazói szerződés, kereskedelmi szerződés stb.) titoktartása munkaszerződésekkel, titoktartási szerződésekkel védve legyenek, mert csak így tud teljesülni a gazdasági életben a találmány titokban tartása.

Ha a szerzőnek munkaviszonyból vagy más jogviszonyból folyó kötelessége, hogy a topográfiát megalkossa, az oltalom a munkáltatót vagy más jogviszony alapján a jogosultat illeti meg. A szolgálati topográfia szerzőjét díjazás illeti meg. Ha több személy közösen alkotta a topográfiát, az oltalom közösen illeti meg a szerzőket vagy jogutódjaikat. Ha több személy egymástól függetlenül alkotta meg a topográfiát, az oltalom önállóan illeti meg a szerzőket vagy jogutódjaikat.

Amennyiben a topográfiát szerzőként nem munkaviszony keretében alkotta meg, akkor megilletik mindazok a jogok, amelyet a szerzőre ír elő a törvényi szabályozás. A topográfia szerzője az, aki azt megalkotta. Az oltalom a szerzőt vagy jogutódját illeti meg. Az oltalom alapján a jogosultnak kizárólagos joga van a topográfia hasznosítására és arra, hogy a hasznosításra másnak engedélyt (licenciát) adjon. Hasznosítás a topográfiának a félvezető termékben való megtestesítése révén vagy más módon való kereskedelmi célú többszörözése, továbbá a topográfia vagy az azt megtestesítő félvezető termék kereskedelmi célú behozatala és forgalomba hozatala. Az oltalom bitorlását követi el az, aki az oltalom alatt álló topográfiát jogosulatlanul hasznosítja. Az oltalom jogosultja a bitorlóval szemben azokat a polgári jogi igényeket támaszthatja, amelyeket a szabadalmi törvény értelmében a szabadalmas érvényesíthet a bitorlóval szemben. Ha több személy közösen alkotta a topográfiát, az oltalom közösen illeti meg a szerzőket vagy jogutódjaikat.

A topográfia lajstromozására irányuló eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett bejelentéssel indul meg. A bejelentés a kérelemből, a topográfia azonosítására alkalmas ábrázolásból és az ezekkel kapcsolatos egyéb mellékletekből áll.  Jogot csak olyan bejelentésre lehet alapítani, amely legalább a bejelentő nevét és címét, valamint a topográfia lényegének azonosítására alkalmas ábrázolást tartalmazza. A topográfiai oltalomra irányuló bejelentés díjköteles. Amennyiben nem tudja benyújtani a topográfiai bejelentését, szükség esetén a bejelentés elkészítésében a szabadalmi ügyvivők igénybe lehet venni, akinek eljárása díjköteles.

Amennyiben kereskedelmi, illetve termelési tevékenységekkel rendelkezik külföldön, vagy tervezi, hogy külpiacokon is részt vesz, úgy gondolkodjon el a topográfia védelmének bővítéséről ezekben az országokban is, amennyiben a külföldi nemzeti jogszabályok azt lehetővé teszik. Magyar bejelentők nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján jogosultak az oltalomra. A bejegyzett topográfiából eredő kizárólagos joggal stabilizálja vállalkozása piaci pozícióját. Az oltalom alapján kizárólagos joga van a topográfia hasznosítására és arra, hogy a hasznosításra másnak engedélyt (licenciát) adjon. Hasznosítás a topográfiának a félvezető termékben való megtestesítése révén vagy más módon való kereskedelmi célú többszörözése, továbbá a topográfia vagy az azt megtestesítő félvezető termék kereskedelmi célú behozatala és forgalomba hozatala. Az oltalom bitorlását követi el az, aki az oltalom alatt álló topográfiát jogosulatlanul hasznosítja. Az oltalom jogosultja a bitorlóval szemben a külföldi nemzeti törvény alapján könnyebben tudja érvényesíteni jogait.

Topográfia oltalmat külföldi országban lehet szerezni akkor, ha a külföldi ország nemzeti szabályozása lehetővé teszi. Magyar bejelentők nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján jogosultak az oltalomra. A topográfia lajstromozására irányuló eljárást a bejelentési kérelemmel kell megindítani. A bejelentés a kérelemből, a topográfia azonosítására alkalmas ábrázolásból és az ezekkel kapcsolatos egyéb mellékletekből áll, továbbá be kell fizetni az előírt bejelentési díjat, és választani kell egy képviselőt, aki jogosult bejelentőt képviselni az eljárás során az adott hivatallal szemben. A nemzeti jogszabályokat (a szabadalmi hivatalok jegyzékét) a következő oldalon találja meg: https://www.wipo.int/members/en/.

Amennyiben nem tervezi meglévő topográfiai találmányát oltalomban részesíteni, annak ellenére, hogy megjelenik a külföldi piacon, úgy vegye figyelembe azt, hogy azt, hogy a lajstromozásból eredő jogokat külföldön nehezet tudja érvényesíteni. A bejegyzett topográfiából eredő kizárólagos joggal stabilizálja vállalkozása piaci pozícióját. Az oltalom alapján kizárólagos joga van a topográfia hasznosítására és arra, hogy a hasznosításra másnak engedélyt (licenciát) adjon. Hasznosítás a topográfiának a félvezető termékben való megtestesítése révén vagy más módon való kereskedelmi célú többszörözése, továbbá a topográfia vagy az azt megtestesítő félvezető termék kereskedelmi célú behozatala és forgalomba hozatala. Az oltalom bitorlását követi el az, aki az oltalom alatt álló topográfiát jogosulatlanul hasznosítja. Az oltalom jogosultja a bitorlóval szemben a külföldi nemzeti törvény alapján könnyebben tudja érvényesíteni jogait, élvezheti a jogosultat megillető jogérvényesítés előnyeit, amely nem elhanyagolható külföldi országra tekintettel.

Folytassa az űrlap kitöltését ...

Védjegyek

Ez lehet egy üzleti név, szó, képi (logó), térbeli, audio vagy multimédiás jel.

Nem kell védjeggyel védenie védjegyét.

A védjegy, mint árujelző az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgál. A védjegyek megkülönböztető erején alapul a versenytársak közötti piaci verseny és a fogyasztók tájékozódása, illetve választása az egyes áruk és szolgáltatások között. A védjegy teremti meg a kapcsolatot az áru és annak gyártója, a szolgáltatás és annak teljesítője között. A védjegy ily módon kifejezi az áru, szolgáltatás származását, eredetét, hiszen az árut (szolgáltatást) meghatározott vállalathoz köti. A védjegynek a minőség jelzésében is van szerepe. Nem jelent ugyan jogi garanciát a fogyasztó számára az áru (szolgáltatás) állandó jó minőségére, viszont a védjegy és a vállalat közötti kapcsolat ez utóbbi alapvető érdekévé teszi a védjegyével ellátott áruk (szolgáltatások) jó minőségének biztosítását és fenntartását. A rossz minőségű termék forgalomba hozatala ugyanis megrendíti a fogyasztóval a védjegy útján kialakított bizalmi viszonyt. A védjegyek egyes fajtái (a tanúsító és az együttes védjegyek) pedig még közvetlenebbül utalnak az áru minőségére. Kézenfekvő, hogy a védjegyek a reklámozás középpontjában állnak. A védjegy, mint az árura vonatkozó információk sűrített, szimbolikus megjelenítője nélkülözhetetlen az új termékek, szolgáltatások piaci bevezetésében, a fogyasztók figyelmének felkeltésében, illetve a „bejáratott” áruk, szolgáltatások piacának megtartásában és bővítésében. A fogyasztás ösztönzésében döntő szerepe lehet a reklámozás során jól használható, szuggesztív, megnyerő védjegynek. Ismert, hogy a védjegyek jelképként gyakran erősebben hatnak a fogyasztó gondolkodására, képzeteire, mint a száraz tények. Minőségjelző és reklámozási funkciói révén a védjegy a vállalkozói jóhírnév, piaci elismertség és tekintély (goodwill, reputáció) hordozója. Nem utolsó sorban a védjegynek számottevő szerepe van a technológia és a know-how átadásának, illetve a licenciaforgalomnak az előmozdításában. A védjegy központi helyet foglal el a franchising A szerződésekben is, melyek egyre inkább terjednek napjaink kereskedelmében és szolgáltatóiparában. A védjegyoltalom biztosítja a jogot a védjegyjogosult számára, hogy jogainak érvényesítése során hatóságok, bíróságok előtt könnyebben érvényesítse védjegyoltalomból eredő jogait. Védjegyoltalomban részesülhetnek különösen: szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat is; betű, szám; ábra, kép; sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját; szín, színösszetétel, fényjel, hologram; hang; mozgást megjelenítő megjelölés; pozíciómegjelölés; multimédia-megjelölés; mintázat; valamint többféle megjelölés összetétele. A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal kapcsolatban használja, illetve használatára engedélyt (licenciát) adjon. A védjegyjogosult a kizárólagos használati jog alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében, árukkal vagy szolgáltatásokkal összefüggésben használja a védjegyét vagy védjegyével összetéveszthetőségig hasonló megjelölést. A védjegyoltalom területi (territoriális) jellegű, ezért a bejelentőnek mérlegelnie kell, hogy nemzeti, nemzetközi vagy Uniós védjegyoltalmat kíván-e szerezni. Ebben iránymutatást ad, hogy mely területen használja/kívánja használja védjegyét.

A vállalkozás megjelölése védjegyoltalom nélkül nem biztosítja a megjelölés használója számára a használat kizárólagos jogát. E kizárólagos használati jog hiányában a megjelölés nem alkalmas az áruk származásának jelzésére, a megkülönböztetésre, a minőség kifejezésére és az ezekre épülő egyéb gazdasági funkciók megvalósítására, továbbá a megjelölésének jogérvényesítése során nem vehetők igénybe a védjegyjog jogintézményei, így nagyon megnehezülnek a jogainak érvényesítései. „A vállalkozásoknak módot kell adni arra, hogy fogyasztókat szerezzenek maguknak áruik és szolgáltatásaik minősége révén. Ez csak a termékek és a szolgáltatások azonosítását lehetővé tevő megkülönböztető erejű jelzések (védjegyek) által valósítható meg. A védjegy ezt a szerepet akkor töltheti be, ha garanciát jelent arra, hogy valamennyi termék, amellyel kapcsolatban használják, csakis annak a vállalkozásnak az ellenőrzése alatt készült, amelynek az e termékek minőségéért való felelősség tulajdonítható. A védjegy nem több és nem kevesebb, mint a piaci verseny egyik alapfeltétele” (Európai bíróság Hag-ügy: C-10/89, S.S. CNL-Sucal v. Hag GF AG.)

Amennyiben nem tudja, hogy azonos, illetve hasonló megjelölést már levédett-e valaki, végezzen védjegy kutatást. Védjegyekkel kapcsolatos információt a védjegyekkel kapcsolatos dokumentumokból nyerhetjük ki. Az SZTNH honlapja (www.sztnh.gov.hu) elsődleges forrás a védjegy információ vonatkozásában. Az SZTNH az egyes iparjogvédelmi oltalmakról, azok adatairól lajstromot vezet. A lajstromokba az iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatos tények és körülmények kerülnek bejegyezésre. A lajstromokat bárki megtekintheti, és díj ellenében hiteles másolatot kérhet adatairól. Az SZTNH elektronikus nyilvántartásának elérhetősége: http://epub.hpo.hu/e-nyilvantartas/?lang=HU. A lajstrom használatához ingyenes regisztráció szükséges. Az SZTNH a hatósági tájékoztatási feladatai ellátása érdekében hivatalos lapot jelentet meg, amely Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő címen 1896 óta elérhető. A közlöny feladata a hatósági közlemények megjelentetése az oltalmi formákra vonatkozó jogszabályok szerint előírt módon és adattartalommal. A jogszabályi változásokat, illetve a nemzetközi egyezményekben foglalt követelményeket teljesítve az SZTNH folyamatosan alakítja a közlöny szerkezetét. Az automatikusan előállított, elektronikus változat pdf formátumban díjmentesen letölthető akár egészben, akár rovatonként is. A nemzeti és a nemzetközi védjegyrovatok havonta két alkalommal jelennek meg.  A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő elérhetősége: http://www.sztnh.gov.hu/kiadv/szkv/ . Egyszerűsített védjegyszűrés: Az egyszerűsített védjegyszűrés az SZTNH által nyújtott szolgáltatás, amelynek igénybevétele a védjegybejelentés benyújtása előtt fontos annak érdekében, hogy a bejelentő tájékozódjon arról, hogy milyen releváns megjelölések lajstromozása van folyamatban, illetve mely védjegyek állnak oltalom alatt. Ezek az információk támpontot adhatnak a bejelentő számára annak eldöntésére, hogy érdemes-e a megjelölést bejelentenie lajstromozásra, illetve elkerülhetővé válik számára mások védjegyoltalomból eredő jogainak megsértése. A szűrést az SZTNH munkatársai végzik térítés ellenében.

Védjegykutatás : Az SZTNH által szintén térítéses szolgáltatásként végzett védjegykutatás hasonló célokat szolgál, mint az egyszerűsített védjegyszűrés, azonban szélesebb körű és részletesebb információkat tartalmaz.
A kutatást az SZTNH munkatársai végzik, amelynek eredményéről előzetes kutatási véleményt küldenek a megrendelőnek.
Védjegyfigyelés : A védjegyeljárás során az SZTNH érdemi vizsgálatot a korábbi jogok vonatkozásában kizárólag felszólalás alapján végez. A felszólalás benyújtására rendelkezésre álló 3 hónapos határidő rövidsége miatt a szükséges intézkedések megtétele rendkívüli gyorsaságot igényel.
Az SZTNH által végzett védjegyfigyelés megrendelője − a bejelentő, a védjegy jogosultja vagy a védjegy lajstromba bejegyzett használója − minden olyan későbbi védjegybejelentésről értesül, amely az eljárás alatt lévő megjelölésével vagy a már lajstromozott védjegyével ütközik. A szolgáltatás legfeljebb 12 hónapra – majd később ismételten − kérhető díj ellenében.
Regionális védjegykutatás
A regionális védjegykutatást megvalósító ún. CETMOS-együttműködésben részt vevő államok Közép-Európa azon területét fedik le, amely vonzó piacot jelent új vállalkozások alapítása és beruházások megvalósítása szempontjából. A piacra lépés előfeltétele azonban az érintett személy szellemitulajdon-védelmi jogainak megfelelő biztosítása az adott országokban, amelyhez elengedhetetlen a meglévő, korábbi jogok vizsgálata. A CETMOS a védjegyek tekintetében nyújt megbízható választ erre a kérdésre azzal, hogy kilenc ország − Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia − nemzeti és nemzetközi, valamint az Európai Unió területén érvényes közösségi védjegylajstromában elvégzett védjegykutatási szolgáltatást kínál. A CETMOS egyetlen megrendeléssel a közreműködő országok mindegyikére kiterjedő szolgáltatást kínál, rövid határidővel és kedvező díjszabás alkalmazása mellett.

Elektronikus kutatás – e-kutatás

Az e-kutatás adatbázisnak a védjegybejelentésekre és a lajstromozott védjegyekre vonatkozó szegmense tartalmazza a nemzeti, a nemzetközi (azaz a Madridi Megállapodás és Jegyzőkönyv alapján), valamint a közösségi úton bejelentett, illetve lajstromozott védjegyeket. A megjelölések és védjegyek keresése a bibliográfiai adataik alapján történik.

CTM-Online adatbázis A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal honlapján keresztül érhető el a közösségi védjegyek kutatására szolgáló CTM-Online adatbázis. Az adatbázis 1996. április 1-jei bejelentési naptól kezdődően tartalmazza a közösségi védjegyek adatait. Lehetőség van akár egyszerű, akár összetett keresés elvégzésére. A találati lista csak rövid információt nyújt a védjegyekről. Az egyedi rekordok a lajstromszámra kattintva jeleníthetők meg. Az adatbázis öt nyelven (angol, német, francia, spanyol, olasz) használható.

Madrid Express adatbázis A Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) honlapján található Madrid Express adatbázis tartalmazza a nemzetközi lajstromozás előtt álló védjegybejelentéseket és lajstromozott nemzetközi védjegyeket. Az adatbázisban bibliográfiai adatok alapján nyílik lehetőség a keresésre. A találati listából az egyedi rekord a kék színnel jelzett hipertextre kattintva jeleníthető meg.

WIPO védjegy adatbázis

Global Brand Database (WIPO)

A Nemzetközi Iroda honlapján az ingyenesen hozzáférhető Madrid Monitor adatbázis ( https://www3.wipo.int/madrid/monitor/en/ ) segítséget nyújt a korábbi nemzetközi védjegybejelentésekkel és védjegyekkel kapcsolatos információk megismeréséhez, valamint a nemzetközi védjegybejelentés elkészítéséhez.

EUIPO védjegy adatbázisok

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (a továbbiakban: EUIPO) honlapján ingyenesen hozzáférhető adatbázisok segítséget nyújthatnak a korábbi nemzeti és európai uniós védjegybejelentésekkel és védjegyekkel kapcsolatos információk megismeréséhez, valamint a nemzeti és európai uniós védjegy-bejelentési kérelmek elkészítéséhez.

Az európai uniós védjegyhivatal eSearch plus adatbázisa az európai uniós védjegybejelentések, lajstromozott európai uniós védjegyek, közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentések és lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalmak adatait tartalmazza.

Az EUIPO naponta frissülő, magyar nyelven is  elérhető TMview adatbázisa a nemzeti, nemzetközi és uniós szinten közreműködő védjegyhivatalok védjegyekkel kapcsolatos adatai közötti kutatást teszi lehetővé.

A védjegybejelentés árujegyzékének összeállítását, valamint az áruk és szolgáltatások megfelelő osztályozását segíti elő az EUIPO TMclass adatbázisa. Az adatbázis segítségével ellenőrizhető az árujegyzékben szereplő áruk és szolgáltatások idegen nyelvű fordítása is.

A korábbi védjeggyel való ütközés vizsgálata körében nem csak a megjelölések, hanem az árujegyzékek hasonlósága is fontos kérdés. E körben nyújt információt a Similarity adatbázis, amely több mint 20 000 kereshető hasonlóságpárt tartalmaz.

Az EUIPO magyar nyelven is elérhető GIview adatbázisa lehetővé teszi az európai uniós oltalomban részesülő földrajzi árujelzők adatai közötti keresést, emellett részletes információkat tartalmaz azokról az EU-n kívüli földrajzi árujelzőkről, amelyeket kétoldalú és többoldalú megállapodásokkal védenek az EU-ban.

A nemzeti védjegy lajstromozására irányuló eljárás megindításához védjegybejelentést kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH). A védjegybejelentés elektronikus úton is benyújthat az SZTNH honlapján (www.sztnh.gov.hu). Egy bejelentésben csak egyetlen megjelölésre igényelhető oltalom. A védjegybejelentésben meg kell határozni az árujegyzéket, azaz azt, hogy a védjegyoltalom milyen árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozzon A védjegybejelentésnek bejelentési kérelmet, megjelölést, árujegyzéket, továbbá – a szükséghez képest – egyéb mellékletet kell tartalmaznia (pld: képviselői meghatalmazás). A védjegybejelentésért jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell fizetni, legkésőbb a bejelentés napját követő egy hónapon belül. A védjegybejelentés árujegyzékében az árukat, illetve a szolgáltatásokat a Nizzai Megállapodás szerinti osztályok feltüntetésével, egyértelműen és pontosan kell meghatározni annak érdekében, hogy meg lehessen határozni az igényelt védjegyoltalom terjedelmét. A nizzai osztályozás szerinti áru- és szolgáltatási osztályok magyar fordítása megtalálható az SZTNH honlapján: http://classifications.mszh.hu/nice/index.htm.

Ugyancsak az SZTNH honlapján megtalálhatók a Nizzai Osztályozás fejezetcímeinek azon kifejezései, amelyek nem felelnek meg az egyértelműség és pontosság kritériumainak: http://www.sztnh.gov.hu/hu/adatbazisok/pdf/nem_megfelelo_kifejezesek.pdf

Amennyiben rendelkezik kereskedelmi, illetve termelési tevékenységekkel külföldön, vagy tervezi, hogy külpiacokon is részt vesz, gondolkodjon el védjegy bejelentéséről a külföldi ország vonatkozásában is. Az ún. nemzetközi út azon vállalkozások számára nyújt kedvező megoldást, amelyek több országban vagy országcsoportban akarnak oltalmat szerezni, ilyenkor azonban a bejelentés előfeltétele, hogy az ügyfél saját országában rendelkezzen nemzeti védjeggyel, illetve védjegybejelentéssel. A madridi rendszer egyszerű és gyors eljárásban teszi lehetővé a védjegyek nemzetközi lajstromozását. A nemzetközi eljárás lefolytatásában az egyéb oltalmi területeken már megismert World Intellectual Property Organization (WIPO) vesz részt. A rendszer előnye: egyetlen, gyors, egyszerű, egy nyelven lefolytatott eljárás, amely az egyes nemzeti oltalmak külön-külön történő megszerzéséhez szükséges díjak szempontjából is jelentősen kedvezőbb, azaz költséghatékony eljárás segítségével lehetővé teszi az oltalomszerzést és az oltalom megújítását egyszerre több állam területére, amelyek részesei a Madridi rendszernek (jelenleg: 107 állam tagja a rendszernek). Az oltalom megszerzését követően a Nemzetközi Iroda (WIPO) által vezetett egységes központi lajstromnak köszönhetően a védjegy kezelése és az oltalmat érintő változásokkal kapcsolatos bejelentések megtétele is könnyebb és olcsóbb, mint az egyes országokban külön-külön bejegyzett nemzeti oltalmak esetében. Ha pedig a védjeggyel ellátott termékek/szolgáltatások feltehetően egy bizonyos régióban kerülnek piacra, célszerű regionális oltalmi rendszert igénybe venni. A magyar vállalkozások számára ilyen lehetőség az Európai Uniós védjegyoltalom megszerzése. Az Európai Uniós védjegyrendszer egységessége és autonóm jellege abban áll, hogy nemcsak oltalmat lehet szerezni egy bejelentés alapján, egyetlen, egységes eljárásban az EU összes tagállamára kiterjedően, hanem ez az oltalom – szemben a madridi rendszer modelljével – a megadását követően sem bomlik szét nemzeti, tagállami oltalmakká, hanem e tekintetben is egységes, autonóm szabályok alá tartozik, érvényesül a szupranacionális, közösségi jelleg. Az európai uniós védjegy lajstromozására irányuló eljárás költségei kedvezőbbek, mintha a bejelentő az oltalmat – nemzeti vagy nemzetközi úton – több tagállamban kívánná megszerezni. A meglévő oltalom fenntartását célzó tevékenység (védjegyhasználat, megújítás) feltételei is kedvezőbbek, mintha minden egyes érintett országban külön-külön történik a védjegybejelentés. Az Európai Unió részese a Madridi Jegyzőkönyvnek (és ezen keresztül a madridi rendszernek). Ennek következtében közösségi védjegyre alapítva is lehet nemzetközi védjegybejelentést tenni, és a nemzetközi védjegybejelentésben az Európai Uniót is meg lehet jelölni. A bejegyzett védjegyből eredő kizárólagos jogokkal külföldön stabilizálja vállalata piaci pozícióját. Védjegyjogosultként fontos jogosítvány van az kezében, tekintettel arra, hogy másnak nincs joga az Önök engedélye nélkül a védjegyének használatára a külföldi országban, így Önökön kívül senki másnak nincs joga az Ön engedélye nélkül gyártani, értékesíteni, illetve importálni az Ön megjelölésével ellátott termékét/szolgáltatását az Ön jóváhagyása nélkül, valamint a lajstromozott védjeggyel a külföldi országban élvezheti a védjegyjogosultat megillető jogérvényesítés előnyeit, amely nem elhanyagolható külföldi országra tekintettel.

Lehetősége van, adott külföldi ország tekintetében megjelölésének nemzeti úton való védjegyoltalmát kérni.

Ezt az utat akkor célszerű igénybe venni, ha a vállalkozása kizárólag a releváns külföldi ország piacán kíván részt venni a termékeivel és szolgáltatásaival. Ilyenkor az adott külföldi ország iparjogvédelemi oltalomszerzéssel foglalkozó hivatalát kell felkeresni és a védjegybejelentést megtenni a nemzeti szabályozás sajátosságainak megfelelően.

Az ún. nemzetközi út azon vállalkozások számára nyújt kedvező megoldást, amelyek több országban vagy országcsoportban akarnak oltalmat szerezni, ilyenkor azonban a bejelentés előfeltétele, hogy az ügyfél saját országában rendelkezzen nemzeti védjeggyel, illetve védjegybejelentéssel. A madridi rendszer egyszerű és gyors eljárásban teszi lehetővé a védjegyek nemzetközi lajstromozását. A nemzetközi eljárás lefolytatásában az egyéb oltalmi területeken már megismert World Intellectual Property Organization (WIPO) vesz részt.  A rendszer előnye: egyetlen, gyors, egyszerű, egy nyelven lefolytatott eljárás, amely az egyes nemzeti oltalmak külön-külön történő megszerzéséhez szükséges díjak szempontjából is jelentősen kedvezőbb, azaz költséghatékony eljárás segítségével lehetővé teszi az oltalomszerzést és az oltalom megújítását egyszerre több állam területére, amelyek részesei a Madridi rendszernek (jelenleg: 107 állam tagja a rendszernek). Az oltalom megszerzését követően a Nemzetközi Iroda (WIPO) által vezetett egységes központi lajstromnak köszönhetően a védjegy kezelése és az oltalmat érintő változásokkal kapcsolatos bejelentések megtétele is könnyebb és olcsóbb, mint az egyes országokban külön-külön bejegyzett nemzeti oltalmak esetében.

A magyar vállalkozások kedvező lehetőség az Európai Uniós védjegyoltalom megszerzése. Az Európai Uniós védjegyrendszer egységessége és autonóm jellege abban áll, hogy nemcsak oltalmat lehet szerezni egy bejelentés alapján, egyetlen, egységes eljárásban az EU összes tagállamára kiterjedően, hanem ez az oltalom – szemben a madridi rendszer modelljével – a megadását követően sem bomlik szét nemzeti, tagállami oltalmakká, hanem e tekintetben is egységes, autonóm szabályok alá tartozik, érvényesül a szupranacionális, közösségi jelleg. Az európai uniós védjegy lajstromozására irányuló eljárás költségei kedvezőbbek, mintha a bejelentő az oltalmat – nemzeti vagy nemzetközi úton – több tagállamban kívánná megszerezni. A meglévő oltalom fenntartását célzó tevékenység (védjegyhasználat, megújítás) feltételei is kedvezőbbek, mintha minden egyes érintett országban külön-külön történik a védjegybejelentés. Az Európai Unió részese a Madridi Jegyzőkönyvnek (és ezen keresztül a madridi rendszernek). Ennek következtében közösségi védjegyre alapítva is lehet nemzetközi védjegybejelentést tenni, és a nemzetközi védjegybejelentésben az Európai Uniót is meg lehet jelölni.

Amennyiben nem tervezi meglévő védjegyét külföldön oltalomban részesíteni, annak ellenére, hogy megjelenik a külföldi piacon, úgy vegye figyelembe azt, hogy a védjegyoltalomból eredő jogot külföldön nehezet tudja érvényesíteni. A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal kapcsolatban használja, illetve használatára engedélyt (licenciát) adjon. A védjegyjogosult a kizárólagos használati jog alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében, árukkal vagy szolgáltatásokkal összefüggésben használja a védjegyét vagy védjegyével összetéveszthetőségig hasonló megjelölést, jogainak érvényesítésében segítik a védjegyoltalomból eredő jogérvényesítési jogintézmények külföldi környezetben is.

Folytassa az űrlap kitöltését ...

Földrajzi árujelzők

Ezek lehetnek élelmiszerek, borok, aromatizált bor termékek, szeszesitalok, kézműves termékek (játékok, csipke varrások, kerámia termékek stb.).

Nem kell védenie a termékek eredetmegjelöléseit és földrajzi jelzéseit.

Amennyiben az ön terméke nincs összefüggésben egy adott földrajzi hellyel, de fontosnak tartja feltüntetni a termék/szolgáltatás valós földrajzi származását, úgy a védjegyoltalom igénylése során, feltünteti a termék/szolgáltatás származási helyét. Származási jelzés pusztán a földrajzi kapcsolatra utal, nem pedig az áru bizonyos sajátosságaira, minőségére. Származási jelzés lehet minden olyan megjelölés, amely meghatározott földrajzi területről való származásra utal. Az utalás történhet az adott földrajzi egység kifejezett feltüntetésével, vagy olyan jellegzetes földrajzi képződményre, illetve épületre vonatkozó ábra útján, amelyből az adott területről való származás egyértelműen következik. A származási hely feltüntetésekor ügyeljen arra, hogy a származási hely ne legyen megtévesztő információ a vásárlók számára, ne vezesse félre a vásárlókat, hogy a termék nem a feltüntetett földrajzi területről származik (Közvetlen megtévesztésre alkalmasak lehetnek adott külföldi országok nevei, városnevei, vagy olyan elnevezések, amelyek alapján az átlagfogyasztó egy meghatározott országra, területre következtethet, úgy hogy az nem felel meg a valóságnak, és a megjelölésben szereplő földrajzi névhez olyan pozitív fogyasztói előítélet, várakozás kapcsolódik, amit a megjelöléssel ellátott termék vagy szolgáltatás nem igazol.)

Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye. A termékek lényegében vagy kizárólag a megjelölésben szereplő földrajzi terület (régió, hely vagy kivételes esetben ország) által nyújtott környezetnek köszönhetik minőségüket vagy különleges jellemzőiket, továbbá az előállítás és a feldolgozás minden lépése az adott területen kell, hogy történjen. Az eredet megjelölés egyrészt mindig országon belül meghatározott tájegységre, helységre utal, másrészt az onnan származó áru sajátos minőségére is. Ez a sajátos minőség elsősorban, de nem kizárólag szoros értelemben vett földrajzi tényezőkkel (talaj, klimatikus viszonyok stb.) kapcsolatos, épülhet azonban ez a sajátosság „emberi tényezőkre” is, nevezetesen az adott terület hagyományos termelési módszereire, sajátos szakismereteire. Főleg mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában találhatóak eredetmegjelölések (szegedi paprika, szentesi paprika, kecskeméti pálinka), de ipari termékek tekintetében is jelezhet speciális minőséget (toledói penge, herendi porcelán stb.).

A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott vagy előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható. Földrajzi jelzések esetén a termék valamely tulajdonsága vagy hírneve a földrajzi származásnak tulajdonítható, és az előállítás és feldolgozás valamely lépésének az adott területen kell történnie. Nem jellemzője az adott földrajzi környezet, természeti és emberi tényező, továbbá nem történik az előállítás é a feldolgozás minden lépése az adott földrajzi területen. Az eredetmegjelöléshez képest nem kell, hogy a földrajzi környezet természeti és emberi tényezők is szerepet játszanak. Elegendő a földrajzi jelzés tekintetében, hogy bizonyos területen előállított (termelt, feldolgozott) termékek megjelölésére használják a földrajzi jelzést, továbbá valamely jellemzője (minősége, hírneve) lényegileg a földrajzi származásnak tulajdonítható. (Pld: szegedi paprika, szentesi paprika)

Az e-kutatás adatbázisnak a védjegybejelentésekre és a lajstromozott védjegyekre vonatkozó szegmense tartalmazza a nemzeti, a nemzetközi (azaz a Madridi Megállapodás és Jegyzőkönyv alapján), valamint a közösségi úton bejelentett, illetve lajstromozott védjegyeket.

A borok, pezsgők, ízesített borok, szeszes italok, mezőgazdasági termékek és élelmiszerek

tekintetében a kutató adatbázis az eAmbrosia linken érhető el. Az európai uniós földrajzi árujelzők kutatásánál – a fentiek mellett – hasznos segédeszköz lehet az EUIPO által létrehozott GIview adatbázis is, ahol a „Keresés” kifejezésre kattintva lehet a megfelelő szűrőket beállítani. A Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott eredetmegjelölések tekintetében kutató adatbázis aLisbon Search linken érhető el.

A földrajzi árujelzők oltalmának rendszere, az oltalom megszerzésének útjai, némiképp eltérnek a többi oltalmi formánál megismert rendszertől. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását követően a földrajzi árujelzők Magyarország tekintetében vagy kizárólag közösségi oltalom alá esnek, és/vagy nemzeti oltalommal védhetőek. Az eredetmegjelölések esetében lehetőség van továbbá – a nemzetközi eljárás segítségével – egy bejelentés megtételével több országban történő oltalomszerzésre. Az Európai Unióban az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek, a szőlészeti és borászati termékek, az ízesített borászati termékek, valamint a szeszesitalok földrajzi árujelzőire nézve kizárólagos oltalmi rendszer működik, amelynek értelmében ezekre a földrajzi árujelzőkre nézve csak uniós (az Európai Unió valamennyi tagállamára kiterjedő hatályú) oltalom igényelhető. A kétfajta megjelölés oltalmához jóváhagyott termékleírás is szükséges, amely a földrajzi terület pontos behatárolásán kívül az előállítás és feldolgozás minden lényeges követelményét (mint a megjelölés használatának előfeltételét) tartalmazza. Az uniós szintű bejegyzésről – a termelői csoportosulások által benyújtott, a tagállamok által jóváhagyott termékleírással együtt továbbított kérelmek alapján, adott esetben más tagállamok kifogásait is elbírálva – az Európai Bizottság hoz döntést. A nem-mezőgazdasági (jellemzően ipari) termékek földrajzi árujelzőire nézve nem működik uniós oltalmi rendszer. Magyarországon a nemzeti védjegy törvény által szabályozott nemzeti oltalom szerezhető, amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala lajstromoz, ha a bejelentés megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek és a megjelölés nincs kizárva az oltalomból (akár fajtanévvé válás, akár más megjelöléssel – földrajzi árujelzővel, korábbi jóhírű védjeggyel vagy növényfajták nevével – való ütközés miatt). Az ipari termékek földrajzi árujelzői oltalmának nem előfeltétele a termékleírás elkészítése, a bejelentéshez csak ún. termékjegyzéket kell csatolni. A földrajzi árujelzők oltalma – a bejelentés napjára visszaható hatállyal – a lajstromozással keletkezik, és korlátlan ideig tart. A földrajzi árujelzőre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, amely az földrajzi árujelző lajstromában feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel vagy állít elő, amelynek a megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják. A megszerzett oltalomnak viszont mind azok jogosultjaivá válnak, akik az adott területen termékjegyzékben feltüntetett terméket elállítják (ebben az esetben tehát a többi oltalmi formától eltérően nem egyéni, hanem kollektív jogosultság áll fenn). Az oltalom alapján a jogosultaknak kizárólagos joguk van a földrajzi árujelző használatára, amire másnak nem adhatnak használati engedélyt. A jogosultak bármelyike felléphet bárkivel szemben, aki a földrajzi árujelzőt kereskedelmi forgalomban olyan termékre használja, ami nem az adott területről származik, vagy a termékjegyzékben nem szereplő, de ahhoz hasonló termékeken használja, illetve, ha utánozza a földrajzi árujelzőt. A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló eljárás megindításához földrajzi árujelző bejelentést kell benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH). A védjegybejelentés elektronikus úton is benyújthat az SZTNH honlapján (www.sztnh.gov.hu). A bejelentésben meg kell jelölni, hogy melyik típusú földrajzi árujelzőre igénylik az oltalmat (földrajzi jelzés vagy eredetmegjelölés) meg kell adni a levédeni kívánt megjelölést, továbbá a termék jegyzéket, illetékes hatóság (a mindenkori mezőgazdasággal foglalkozó minisztérium) által engedélyezve. Ha nem tudja kidolgozni a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet, vegye igénybe képviselő szolgáltatásait, aki jogosult a Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal előtt képviselni Önt. Vállalkozások részére az alábbi linken találhatóak hasznos információk: https://www.sztnh.gov.hu/hu/vallalkozoknak

A földrajzi árujelzők oltalmának rendszere, az oltalom megszerzésének útjai némiképp eltérnek a többi oltalmi formánál megismert rendszertől, ugyanis a földrajzi árujelzők lajstromozása tekintetében -ipari termékek kivételével – belföldi/külföldi hatályú oltalom is keletkezik. Az Európai Unióban az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek, a szőlészeti és borászati termékek, az ízesített borászati termékek, valamint a szeszesitalok földrajzi árujelzőire nézve kizárólagos oltalmi rendszer működik, amelynek értelmében ezekre a földrajzi árujelzőkre nézve csak uniós (az Európai Unió valamennyi tagállamára kiterjedő hatályú) oltalom igényelhető. A kétfajta megjelölés oltalmához jóváhagyott termékleírás is szükséges, amely a földrajzi terület pontos behatárolásán kívül az előállítás és feldolgozás minden lényeges követelményét (mint a megjelölés használatának előfeltételét) tartalmazza. Az uniós szintű bejegyzésről – a termelői csoportosulások által benyújtott, a tagállamok által jóváhagyott termékleírással együtt továbbított kérelmek alapján, adott esetben más tagállamok kifogásait is elbírálva – az Európai Bizottság hoz döntést. Az eredetmegjelölések tekintetében is lehetőség van – a nemzetközi eljárás segítségével – egy bejelentés megtételével több országban történő oltalomszerzésre. A Lisszaboni Megállapodás az eredetmegjelölések nemzetközi oltalmára létrehozott rendszer. Jelenleg 28 tagállama van. Magyarország 1966 óta részese a Lisszaboni Megállapodásnak. A Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott; Magyarországon is érvényes nemzetközi eredetmegjelöléseket a Lisbon Search adatbázis tartalmazza. Az eredetmegjelölések oltalmát WIPO (World Intellectual Property Organization ) intézi a csatlakozott államok útján továbbított lajstromozási kérelmek alapján. A földrajzik árujelzők tekintetében a fentiek fényében látható, hogy a fölrajzi árujelző lajstromozását követően van lehetőség régiós (Európai Uniós) oltalomra, illetve az eredet megjelölések vonatkozásában nemzetközi oltalomhoz jutni. Így a földrajzi árujelző vonatkozásában lajstromozással keletkezik külföldi oltalom.

A földrajzi árujelzők sajátságos lajstromozása tekintetében -ipari termékek kivételével – belföldi/külföldi hatályú oltalom is keletkezik, amennyiben a bejelentő igényli.

Nemzeti úton -Magyarország vonatkozásában – az ipari termékekre vonatkozó földrajzi árujelző bejelentésre van lehetősége a kérelmezőknek, az oltalom magyarországi hatályú.

Az Európai Unió regionális szintjén élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek, a szőlészeti és borászati termékek, az ízesített borászati termékek, valamint a szeszesitalok termékekre nézve működik földrajzi árujelző oltalmi rendszer. Az oltalom Európai Uniós hatályú.

Nemzetközi bejelentés benyújtásával, a Lisszaboni Megállapodás alapján, az eredetmegjelölések nemzetközi oltalmára létrehozott rendszeren keresztül a nemzeti oltalmon felül, akár 28 csatlakozott országban igényelhető oltalom, amelyet a WIPO (World Intellectual Property Organization) bonyolít. Akár mind a 28 országra kiterjedő hatályú oltalom keletkezhet.

A földrajzi árujelző a termékek megkülönböztetésére szolgál, azonban míg a védjegy kifejezetten egy jogosulthoz kötődik, úgy a földrajzi árujelző a termékek egy földrajzi egységhez (ország, régió, város) való kapcsolódását hozza létre, anélkül, hogy meghatározná közelebbről, hogy kik azok a természetes/jogi személyek, akik a földrajzi árujelző használatára jogosultak. A földrajzi árujelzőre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, amely az földrajzi árujelző lajstromában feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel vagy állít elő, amelynek a megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják. A megszerzett oltalomnak viszont mind azok jogosultjaivá válnak, akik az adott területen termékjegyzékben feltüntetett terméket elállítják (ebben az esetben tehát a többi oltalmi formától eltérően nem egyéni, hanem kollektív jogosultság áll fenn). A kollektív jogosultságra jellemző, hogy a megszerzett oltalomnak mind azok a jogosultjaivá válnak, akik az adott területen, a termékjegyzékben feltüntetett terméket előállítják. A földrajzi árujelző használatra jogosít, a használatra másnak használati engedély a jogosultak nem adhatnak. Ezekről a jogosultakról az mondható el, hogy az adott területen állítják elő a földrajzi árujelzővel megjelölt termékeket, továbbá ezeket a termékeket forgalmazzák. A jogi oltalom a földrajzi árujelző vonatkozásában annak biztosítása, hogy csak olyan természetes személyek/jogi személyek használhassák a földrajzi megjelölést, akik a földrajzi egység területén termelnek/forgalmaznak. Azonban akik nem az adott földrajzi területi egységben termelnek/forgalmaznak, nem jogosultak a földrajzi árujelző használatára. A jogosulatlan használat ellen a földrajzi árujelző használói közül bárki felléphet (akár egyedül is, de lehetőségük van erre a jogosultak érdek-képviseleti szerveinek, illetve a fogyasztóvédelmi szervezeteknek is.), aki a földrajzi árujelzőt kereskedelmi forgalomban olyan termékre használja, ami nem az adott területről származik, vagy a termékjegyzékben nem szereplő, de ahhoz hasonló termékeken használja, illetve, ha utánozza a földrajzi árujelzőt.

Folytassa az űrlap kitöltését ...

Szerzői jog

Így például: irodalmi mű, nyilvánosan tartott beszéd, számítógép program és a hozzá tartozó dokumentáció, színmű, zenés színmű, táncjáték, némajáték, zenemű, szöveggel vagy anélkül, rádió- és televíziójáték, filmalkotás és más audiovizuális mű, rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más módon hasonló alkotás és annak terve, fotóművészeti alkotás, térképmű és más térképészeti alkotás, építészeti alkotás és annak terve, valamint épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terv, műszaki létesítmény terve, iparművészeti alkotás és annak terve, jelmez, díszlet és azok terve, ipari tervezőművészeti alkotás, gyűjteményes műnek minősülő adatbázis, előadóművészi előadás, hangfelvétel, rádió- és televízió szervezet szerzői szomszédos jogai, filmek előállítása, sajtókiadványok kiadóinak jogai.

Az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások szerzői jogi oltalom alatt állnak. A szerzői jog azt illeti meg, aki művet megalkotta (szerző), valamint szerzővel azonos jog illeti meg azt, aki (az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül) más szerző művének átdolgozásával, feldolgozásával vagy fordításával egyéni, eredeti jelleggel szerzői jogi művet hoz létre. A szerzők vagyoni jogainak élők közötti átruházását a törvény kifejezetten kizárja; e jogok csak kizárólagos vagy nem kizárólagos felhasználási engedéllyel gyakorolhatók. Bizonyos műtípusok és egyes jogviszonyok esetében azonban a törvényi szabályozás – megfelelő garanciák biztosításával – módot ad a szerzői vagyoni jogok átruházására, átszállására.

A szerző – akár munkaidő alatt is – belső ösztönzés, saját cél alapján létrehozhat a munkaköri kötelességbe nem eső műveket is. Ezekre a munkáltatónak nem keletkeznek semmiféle jogai, még akkor sem, ha az alkotáshoz szükséges szakmai ismereteket vagy eszközöket a szerző a munkahelyén, munkaviszonyban szerezte meg. A munkáltató az ilyen művek – akár a szerző hallgatólagos tudomásulvételével történő – használatbavételével sem válik jogszerű felhasználóvá, még kevésbé a mű vagyoni jogainak alanyává. Az ilyen helyzetet a felhasználási szerződések általános szabályai szerint kell rendezni.

Megrendelésre saját művének felhasználására engedélyt ad? A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. A szerzői jogról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. A szerzőnek minden –felhasználási mód tekintetében kizárólagos engedélyezési joga van, és a felhasználási engedély fejében díjazás illeti meg. A mű felhasználásának minősül különösen: többszörözés, terjesztés, nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő tovább közvetítése, átdolgozás, kiállítás. A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással. A terjesztés magában foglalja különösen a műpéldány tulajdonjogának átruházását és a műpéldány bérbeadását, valamint a műpéldánynak az országba forgalomba hozatali céllal történő behozatalát.

A műalkotások közös jellemzői, hogy felhasználásuk sok esetben a tulajdonjog átruházásával valósul meg (képzőművészet, iparművészet), továbbá számosan közülük használati funkcióval is rendelkeznek (iparművészet, ipari tervezőművészet, építészet, műszaki létesítmények tervei). A műnek gyakran csak egyetlen példánya létezik. E művek élvezetének módja is gyakran eltér az egyéb műfajokétól (például kiállítás), s a kommunikációs és terjesztési technikák fejlődése révén e műfajok esetében is egyre nagyobb teret kapnak a további felhasználási lehetőségek, reprodukálások.

Az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették. Ha a szerző nevét nem lehet megállapítani, akkor az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki a művet sajátjaként a Szellemei Tulajdon Nemzeti Hivatalánál vezetett – közhitelesnek minősülő – önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja. Ha önkéntes műnyilvántartásba nem vették a művet, úgy, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki ezt közös jogkezelő szervezet által a közös jogkezelés alá tartozó művekről, szomszédos jogi teljesítményekről, illetve jogosultakról fenntartott adatbázis alapján kiállított teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja. Ilyen magánokiratot a közös jogkezelő szervezet önként vállalt szolgáltatásként – alapszabályával összhangban – saját tagja számára, a tag kérésére állíthat ki. Ha az önkéntes jogkezelő szervezet adatbázisa nem igazolja, akkor az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki a művet először hozta nyilvánosságra.

A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, közös művek esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt számítását a fentebb ismertetettek szerint kell számítani. Több részben nyilvánosságra hozott mű esetében az első nyilvánosságra hozatal évét részenként kell számítani. Az együttesen létrehozott mű védelmi ideje a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. A filmalkotás védelmi idejét a következő személyek közül utoljára elhunyt személy halálát követő év első napjától kell számítani, függetlenül attól, hogy azok szerzőtársként fel vannak-e tüntetve: a film rendezője, a forgatókönyvíró, a dialógus szerzője és a kifejezetten a filmalkotás céljára készült zene szerzője. Ha a védelmi időt nem a szerző, illetve az utoljára elhunyt szerző vagy szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani, és a művet a létrehozását követő év első napjától számított hetven éven belül nem hozzák nyilvánosságra, a mű a továbbiakban nem részesülhet szerzői jogi védelemben. A nem rögzített előadások az előadás megtartását követő év első napjától számított ötven évig állnak szerzői jogi oltalom alatt. A nem hangfelvételben rögzített előadások a felvétel első forgalomba hozatalát követő év első napjától számított ötven évig vagy a felvétel elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a felvételt. A hangfelvételben rögzített előadások a hangfelvétel első forgalomba hozatalát követő év első napjától számított hetven évig vagy a hangfelvétel elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt. A sugárzott műsorok vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz átvitt saját műsorok az első sugárzást vagy átvitelt követő év első napjától számított ötven évig. A filmek az első forgalomba hozatalt követő év első napjától számított ötven évig, vagy a film elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a filmet. A sajtókiadvány első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított két évig.

Ha segítségre van szüksége a mű létrehozásáról szóló jog, illetve licencszerződés kidolgozásához, kérje szellemi tulajdonnal foglalkozó jogász segítségét. Ezek a szolgáltatások azonban díjkötelesek.

Folytassa az űrlap kitöltését ...

Kapcsolatos jogok

A szellemi alkotások joga heterogén összetételű. Nem csupán alkotás jellegű termékek sorolhatók ide, hanem ebbe a körbe sorolhatók olyan szellemi termékek is, amelyek tekintetében a jogok nem a termékekhez fűződnek, hanem a termék létrehozójának személyiségéhez. Törvényi védelem alatt állnak azok a szellemi termékek, amelyekről külön jogszabályok rendelkeznek, és amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók, de még nem váltak közkinccsé. Ide tartoznak: logó, domain név, üzleti titok, know-how, kereskedelmi név, „jelleg védelem”. Akinek szellemi termékére vonatkozó jogát megsértik, a külön jogszabályban meghatározott védelmen kívül a személyhez fűződő jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi védelmet is igénybe veheti.

A fogyasztók számára fontos a vállalkozás rendelkezzen logóval, amellyel biztonságosan be tudják a vállalkozást azonosítani, amivel szavatolva van a termék/szolgáltatás eredete, minősége. A logó vonatkozásában nincs közvetlen jogi szabályozás, de ennek ellenére meghatározott feltételekkel oltalomban lehet részesíteni magát a logót. Amennyiben a megjelölés kielégíti a védjegy törvény követelményeit, úgy védjegyoltalomban részesíthető. Továbbá, ha a logó kielégíti a szerzői jogi mű kritériumait, akkor pedig szerzői jogi védelem alatt áll. Mind a védjegyoltalom, mind a szerzői jog védelmi intézményeit ebben az esetben az oltalom jogosultjai igénybe vehetik joguk megzavarása esetén.

A mai vállalkozások szükségszerűen megjelennek az interneten és rendelkeznek saját honlappal és internetes domain-névvel. Az az ideális, ha a cégek neve egyezik internetes elérhetőségével, a domain-megnevezésével. A domain a számítógépek (kiszolgálók) azonosítására szolgáló névtartomány, lényegében a böngészőnk címsorában a https://, a http:// és a www. után és a com, hu, eu, org, gov, stb. végződések elé írt azonosító . A domain-jog nem tekinthető önálló jogterületnek, nincs jogszabály szintű önálló szabálya. A magyarországi domainnak regisztrációját, nyilvántartását a Magyarországi Internet Szolgáltatók Tanácsa Tudományos Egyesülete végzi, és a jogszabályi felhatalmazása alapján ebben a körben létrehozta a Domain regisztrációs Szabályzatot, amely a domain-nyilvántartás szabályait tartalmazza, valamint a felmerült viták esetére pedig az Alternatív vitarendező Fórum Regisztrációs Döntnökének Eljárási Szabályzata az irányadó. A domain névnek csak egy tulajdonosa lehet, azonban a természetes- illetve jogi személynek több webes domain birtokosa is lehet. Amennyiben a domain név kielégíti a védjegy oltalmazhatóságának feltételeit, úgy védjegyoltalomban is részesíthető lehet a domainnévvel azonos megjelölés, amely többszintű védelmet eredményez a gazdasági életben való működés során, jogvita esetén a védjegyjog védelmi intézményei segítik a domain-védjegyjogosult jogérvényesítését. A gazdasági működés érdekében fontos lenne olyan domain nevek használata, amelyek egyúttal védjegyoltalomban részesíthetők a fentebb említett többszörös jogi védelem érdekében. Amennyiben domain-hez kapcsolatosan követnek el jogsértést a domain törlését és átruházását lehet kérni a Regisztrációs Döntnöki eljárás keretében. A felelősség kérdésének megállapításánál fontos megemlíteni, hogy felelősséggel tartozik a tartalmat feltöltő és bizonyos esetekben a tárhelyszolgáltató is.

Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető -, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja. Az üzleti titok vagyoni értéke a külső és belső titkosságból, tehát az információ nem közismert jellegéből, és annak a jogosult által történő, megfelelő megóvásából együttesen fakad. Az üzleti titok fogalmában nem tartozik bele sem a triviális jellegű információkra és a munkavállalók által a foglalkoztatásuk rendes keretei között szerzett tapasztalatra és készségekre, sem pedig azon információkra, amelyek az ilyen jellegű információkkal foglalkozó körhöz tartozó személyek számára általában ismertek vagy könnyen hozzá férhetők. A tisztességtelen verseny szempontjából jelentős védelem lehet a társaság szervezeti irányelveiben meghatározni a vállalat vonatkozásában üzleti titoknak minősülő adatokat, amelyekkel kapcsolatban a társaság kizárólagos joggal rendelkezik.

 Védett ismeret (know-how) az az üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása. A védett ismeret az üzleti titok egy alfaja, így az üzleti titok szabályai a know-how-ra vonatkozóan is irányadóak. A „know-how” olyan információ, amely használati- és csereértékkel bír, azaz forgalomképes. A know-how (jelentése: „tudni hogyan”, ám a régi szakemberek a szakmai fortély kifejezéssel is illették) információ értéke azt jelenti, hogy a megszerző megtakarítja a kísérletre, próbálkozásra fordítandó időt és költséget. A know-how fogalmi eleme a „titkosság”, így a „titkos know-how” a gazdaságban azért forgalom képes, mert aki megvásárolja azt, az olyan „titkos” információ birtokába jut, amely a gazdasági életben való működéséhez elengedhetetlenül szükséges, általa költséget lehet megtakarítani, netán a termékfejlesztés ideje rövidíthető le, miáltal az új termék piacra vitele gyorsítható fel. És mint tudjuk, mindig az első „kaszál a piacon”, mint azt a piaci elsőség ökölszabálya ki is mondja. Az know-howból fakadó jogok átruházhatóságából, forgalomképességéből, illetve kizárólagosságából következik, hogy a know-how jogot biztosít a jogosult számára a know-how használatára vonatkozó hasznosítási engedély (licencia) megadására is. Az üzleti titokhoz/know-howhoz fűződő jogot megsérti, aki az üzleti titkot/know-howt jogosulatlanul megszerzi, hasznosítja vagy felfedi.  A jog megsértését jelenti továbbá, ha valaki a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütköző olyan magatartást tanúsít, ami sérti a jogosult érdekét. Az üzleti titok/know-how-hoz fűződő érdekek érvényre juttatására számos jogi eszköz igénybe vehető. Ilyenek a titokvédelmi szabályok, a versenyjogi normák, a polgári jog általános előírásai (pl. felelősségre vonatkozó rendelkezés).

A kereskedelmi néven azt a nevet értjük, melynek égisze alatt a vállalkozás (természetes személy-egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezet) a tevékenységét folytatja. Ez a név más, hasonló gazdasági tevékenységet folytató személyektől való megkülönböztetést szolgálja és arra alkalmas.  A névhasználat kereskedelmi és reklámcélú felhasználása napjainkban forintosítható értéket jelent, és csereértékre váltható, a felhasználásért ellentételezésül a jogosultat ellenszolgáltatás, licencia díj illeti meg. Ez a kereskedelmi név, nem ritkán azonos a polgári névvel (Pl. Kis János, Kis és társa Kft.), de kereskedelminévként történő használatával új funkciót nyer, a gazdasági tevékenység során történő azonosításra, illetőleg megkülönböztetésre szolgál.  Akkor is a gazdálkodó szervezet neve maradhat, ha a jogosult személyében változás történik. Sokszor alkalmaznak kereskedelmi névként fantázia megjelölést (pl. Magnetbank), amely utal a kereskedelmi tevékenység körére. A jól megválasztott kereskedelmi név versenyelőnyt jelent, a cég kereskedelmi nevének használatára kizárólagos jogosultságot biztosít. Az ipari tulajdon oltalmára létesült uniós egyezmény 8. Cikkelye értelmében „A kereskedelmi nevet az unió mindegyik országa oltalomban részesíti, bejelentés vagy lajstromozás kötelezettsége nélkül, akár része az valamely gyári vagy kereskedelmi védjegynek, akár nem. A cégjegyzék a jogi személyek jegyzéke, melyek jogképességüket állami elismeréssel szerzik (Magyarországon a Cégbíróság végzi a konstitutív nyilvántartás vezetését). A jogi személy nevének kialakítása során jogszabályi feltétel, hogy neve más vállalkozástól megkülönböztethető legyen, érvényesülnie kell a következő alapelveknek: cégvalódiság, cégszabatosság, cégkizárólagosság. A kereskedelmi név használata a jogosultat kizárólagosan illeti meg. Aki jogosulatlanul a kereskedelmi névvel azonos vagy azzal az összetéveszthetőségig hasonló nevet használ gazdasági tevékenysége során, cégbitorlást követ el. A jogosulatlan cégnév használat ellen való fellépéshez a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény rendelkezései az irányadók. A gazdasági-kereskedelmi tevékenységben használatos jóhírnév, „goodwill” a vállalat tevékenységéhez kapcsolódóan, annak kedvező tulajdonságait hangsúlyozza, mely alapján a társaságot a gazdasági működése során értékelik, elfogadják. A jóhírnevet megalapozhatja tevékenységének műszaki színvonala, innovációs készsége, termelésének és, áruinak minősége és megbízhatósága, korszerű piaci tevékenysége, árui csomagolásának tetszetős kialakítása stb. Ez a hosszú idő alatt kivívott tekintély jelentős gazdasági értéket teremt, versenyelőnyt biztosít. A jogi személyek ugyanolyan személyiségi jogvédelmet élveznek, mint a természetes személyek, feltéve, hogy az érintett személyiségi jog a jellegénél fogva nem kizárólag az embert illetheti meg. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény vélelmet és bizonyítási kényszert állít fel arra nézve, hogy a mások személyiségi jogainak bármilyen megsértése vagy korlátozása jogellenes magatartás, amelynek ellenkezőjét a sértő félnek kell bizonyítania. A jogosult követelheti a jogsértővel szemben a jogsértő magatartás megszüntetését és a jogsértés jóvátételét. A goodwill értékét azok a gazdasági-műszaki tevékenységek azok az üzleti módszerek, belső-szervezési megoldások, marketing tevékenység és reklámok alapozzák meg,, amelyek a vállalkozás ismertségét, megítélését, jóhírnevének öregbítését szolgálják.

A piaci szereplők a szellemi termékeiket törekszenek iparjogvédelmi oltalomban részesíteni, mert a bírósági jogérvényesítés könnyebb, kiforrottabb iparjogvédelmi joguk érvényesítése során. Amennyiben a gazdasági szereplő termékének/szolgáltatásának iparjogvédelmi oltalomba vétele nem történt meg, úgy a vállalkozás, a kisegítő jelleggel használható jellegbitorlás („szolgai utánzás”) alapján léphet fel jogérvényesítése során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 57/1996. évi törvény alapján. Tilos valamely forgalomképes ingó dolgot (a továbbiakban: termék) vagy szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel – ideértve az eredetmegjelölést is – vagy elnevezéssel előállítani, forgalmazni vagy reklámozni, továbbá olyan nevet, árujelzőt vagy egyéb megjelölést használni, amelyről a versenytársat, illetve annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni. A jellegbitorlás (szolgai utánzás) tilalmának lényege ugyanis a versenytárs reputációjának csorbításával, illetve a goodwill mögött álló ráfordítások jogtalan elsajátításával szembeni védelem, amely bizonyos mértékig a fogyasztók érdekeit is oltalmazza. A jogosult jogérvényesítése során követelheti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 57/1996. évi törvény által biztosított jogainak védelmét.

Folytassa az űrlap kitöltését ...

Új növényfajták

A növényfajta akkor oltalmazható, ha megkülönböztethető, egynemű, állandó és új, továbbá, ha lajstromozható fajtanévvel látták el. Növényfajta-oltalomban részesülhet bármely növénytani nemzetséghez és fajhoz tartozó fajta. A megkülönböztethetőség, az egyneműség és az állandóság követelményei képezik az oltalom biológiai előfeltételeit, míg a speciális tartalmú újdonság és a fajtanév (növényfajtát azonosításra alkalmas fajtanévvel kell megjelölni, meghatározott szabályok alapján) követelményei főként jogi természetűek. A növényfajták oltalmazhatóságának vizsgálata terén a biológiai előfeltételek, vagyis a megkülönböztethetőség, az egyneműség és az állandóság meglétét a fajták minősítésére hivatott mezőgazdasági szakhatóságnál elvégzett kísérleti vizsgálat eredménye alapján kell megállapítani. A növényfajta megkülönböztethetőségének, egyneműségének és állandóságának kísérleti vizsgálatát Magyarországon a növényfajta-oltalom megadására irányuló eljárást a mezőgazdasági szakhatóság (jelenleg: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal-Nébih) végzi. A kísérleti vizsgálat költségeit a bejelentő viseli. A kísérleti vizsgálattal kapcsolatos állásfoglalás köti az iparjogvédelmi hatóságot. A növényfajta-oltalom a nemesítőt vagy jogutódját illeti meg. A növényfajtából és a növényfajta-oltalomból eredő jogok nem ruházhatók át olyan személyre, aki a mezőgazdasági törvényi rendelkezés alapján nem szerezhet növényfajta-oltalmat. A növényfajta-oltalom jogosultjának kizárólagos joga van a növényfajta hasznosítására, illetve arra, hogy másnak arra engedélyt adjon. Az oltalommal védett növényfajta jogosultja felléphet bárkivel szemben, aki engedélye nélkül hasznosítja a fajtát. A növényfajta-oltalom területi érvényessége és időtartama korlátozott, azaz az oltalom csak abban az országban, illetve nemzetközi szervezetben érvényes, ahol engedélyezték. A növényfajta-oltalom a megadásától számítva 25 évig, szőlő és fák esetén 30 évig tart. A védelem időtartama az egyes államokban eltérő lehet. A növényfajta-oltalom vonatkozásában évenként, jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni. A növényfajta-oltalom időtartama alatt a jogosult köteles gondoskodni a növényfajta fenntartásáról. A növényfajta nemesítőjét a találmányi díjra vonatkozó szabályok szerinti díj (nemesítői díj) illeti meg. A növényfajta nemesítője az, aki a növényfajtát nemesítette, vagy felfedezte és kifejlesztette. A lajstromba bejegyzett fajtanév a növényfajta forgalomba hozatala vagy forgalomba hozatalra való felkínálása során összekapcsolható védjeggyel, földrajzi árujelzővel vagy más hasonló jelzéssel. A fajtanévnek ilyen összekapcsolás esetén is felismerhetőnek kell lennie. A lajstromba bejegyzett fajtanevet a növényfajta forgalomba hozatalra való felkínálása, illetve forgalomba hozatala során a növényfajta-oltalom megszűnése után is használni kell, kivéve, ha ez a használat más korábban szerzett jogát sértené. A növényfajta-oltalom bitorlását követi el az, aki az oltalom alatt álló növényfajtát jogosulatlanul hasznosítja. A növényfajta-oltalommal összefüggő személyi és vagyoni viszonyokban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény rendelkezései az irányadók.

A fogyasztók számára fontos a vállalkozás rendelkezzen logóval, amellyel biztonságosan be tudják a vállalkozást azonosítani, amivel szavatolva van a termék/szolgáltatás eredete, minősége. A logó vonatkozásában nincs közvetlen jogi szabályozás, de ennek ellenére meghatározott feltételekkel oltalomban lehet részesíteni magát a logót. Amennyiben a megjelölés kielégíti a védjegy törvény követelményeit, úgy védjegyoltalomban részesíthető. Továbbá, ha a logó kielégíti a szerzői jogi mű kritériumait, akkor pedig szerzői jogi védelem alatt áll. Mind a védjegyoltalom, mind a szerzői jog védelmi intézményeit ebben az esetben az oltalom jogosultjai igénybe vehetik joguk megzavarása esetén.

A mai vállalkozások szükségszerűen megjelennek az interneten és rendelkeznek saját honlappal és internetes domain-névvel. Az az ideális, ha a cégek neve egyezik internetes elérhetőségével, a domain-megnevezésével. A domain a számítógépek (kiszolgálók) azonosítására szolgáló névtartomány, lényegében a böngészőnk címsorában a https://, a http:// és a www. után és a com, hu, eu, org, gov, stb. végződések elé írt azonosító . A domain-jog nem tekinthető önálló jogterületnek, nincs jogszabály szintű önálló szabálya. A magyarországi domainnak regisztrációját, nyilvántartását a Magyarországi Internet Szolgáltatók Tanácsa Tudományos Egyesülete végzi, és a jogszabályi felhatalmazása alapján ebben a körben létrehozta a Domain regisztrációs Szabályzatot, amely a domain-nyilvántartás szabályait tartalmazza, valamint a felmerült viták esetére pedig az Alternatív vitarendező Fórum Regisztrációs Döntnökének Eljárási Szabályzata az irányadó. A domain névnek csak egy tulajdonosa lehet, azonban a természetes- illetve jogi személynek több webes domain birtokosa is lehet. Amennyiben a domain név kielégíti a védjegy oltalmazhatóságának feltételeit, úgy védjegyoltalomban is részesíthető lehet a domainnévvel azonos megjelölés, amely többszintű védelmet eredményez a gazdasági életben való működés során, jogvita esetén a védjegyjog védelmi intézményei segítik a domain-védjegyjogosult jogérvényesítését. A gazdasági működés érdekében fontos lenne olyan domain nevek használata, amelyek egyúttal védjegyoltalomban részesíthetők a fentebb említett többszörös jogi védelem érdekében. Amennyiben domain-hez kapcsolatosan követnek el jogsértést a domain törlését és átruházását lehet kérni a Regisztrációs Döntnöki eljárás keretében. A felelősség kérdésének megállapításánál fontos megemlíteni, hogy felelősséggel tartozik a tartalmat feltöltő és bizonyos esetekben a tárhelyszolgáltató is.

Ha nem tudja elkészíteni a növényfajta-oltalmi bejelentést, vegye igénybe szabadalmi ügyvivő szolgáltatásait, aki jogosult az Ön képviseletére a hatóságok előtt.

A Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő növényfajta fajtaleírásában rögzített tulajdonságainak és gazdasági értékének megőrzéséről fajtafenntartással kell gondoskodni. A fajtafenntartás eredményességét Magyarországon a növénytermesztési hatóság ellenőrzi a fajtaleírásban rögzített morfológiai tulajdonságok alapján. A fajtafenntartás a fajtafenntartó vagy megbízottja feladata.

Külföldön nemzeti úton történő növényfajta oltalmi bejelentésre az adott külföldi ország szabályai alapján van lehetősége a kérelmezőnek, amennyiben létezik növényfajta oltalmi rendszer az adott külföldi országban. A növényfajta-oltalomból eredő kizárólagos jogokkal megerősíti vállalata piaci pozícióját, azokban az országokban, ahol a növényfajta lajstromozásra került. A növényfajta-oltalom jogosultjának kizárólagos joga lesz az adott külföldi országban a növényfajta hasznosítására, illetve arra, hogy másnak arra engedélyt adjon. Az oltalommal védett növényfajta jogosultja felléphet bárkivel szemben, aki engedélye nélkül hasznosítja a fajtát.

Külföldön nemzeti úton történő növényfajta oltalmi bejelentésre az adott külföldi ország szabályai alapján van lehetősége a kérelmezőknek, amennyiben létezik a növényfajta oltalmi rendszer az adott külföldi országban. Sok új növényfajta van, amelynek oltalmát fölösleges lenne más területekre kiterjeszteni az igen eltérő éghajlati és talajviszonyok miatt – ezeket továbbra is lehet országonként bejelenteni. Így jelentősége van a nemzeti növényfajta oltalmi hivatalok oltalmi rendszerének. Az Európai Unió regionális szintjén Közösségi növényfajta-oltalmi bejelentést bármely természetes vagy jogi személy, illetőleg a rá vonatkozó jogszabályok által jogi személynek minősülő szervezet benyújthat. A bejelentést két vagy több személy közösen is benyújthatja. Közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés a bejelentő választása szerint benyújtható: közvetlenül a KÖZÖSSÉGI NÖVÉNYFAJTA-HIVATAL-nál (Franciaországban működik); vagy a nemzeti hivatali szinten (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala), feltéve, hogy a bejelentő a bejelentés benyújtásától számított két héten belül közvetlenül tájékoztatja a KÖZÖSSGI NÖVÉNYFAJTA HIVATALT a bejelentés megtörténtéről. A megszerzett európai növényfajta oltalom hatálya az Európai Unió minden országára kiterjed. A közösségi növényfajta-oltalmi bejelentésnek legalább a következőket tartalmaznia kell: a közösségi növényfajta-oltalom megadása iránti kérelmet; a növényrendszertani fajta azonosítását;  a bejelentő vagy – adott esetben – az együttes bejelentők azonosító adatait; a nemesítő nevét és nyilatkozatot arról, hogy a bejelentők tudomása szerint más személyek nem vettek részt a fajta nemesítésében, illetőleg felfedezésében és kifejlesztésében; ha a bejelentő nem azonos a nemesítővel vagy nem egyedüli nemesítő, akkor csatolnia kell az arra vonatkozó bizonyító erejű okiratokat, hogy a közösségi növényfajta-oltalmi jogot hogyan szerezte meg; a fajta ideiglenes megjelölését; a fajta szakmai leírását; a fajta földrajzi eredetét; ha van, akkor az eljárási képviselő meghatalmazását; a fajta esetleges korábbi kereskedelmi forgalmazására vonatkozó adatokat; a fajtára vonatkozóan esetleg benyújtott egyéb bejelentés adatatokat, a kérelemben javaslatot kell tenni a fajtanévre, amely a bejelentéshez mellékelhető. Nemzetközi bejelentés szintje az un. UPOV Egyezmény alapján (az UPOV, közös irányítással, de függetlenül működik a WIPO-tól (World Intellectual Property Organization), Genfben) történik. Az UPOV megadja a nélkülözhetetlen definíciókat, a szerződő felek alapvető jogait és kötelezettségeit, az oltalomban részesíthető nemzetségek és fajok listáját, a nemesítői jog megadásának feltételeit, a növényfajta oltalom megszerzésének adminisztratív szabályait, a nemesítő jogait, ezeknek a jogoknak kivételeit, korlátait és időtartamát, a fajtanév adásának szabályait, valamint a nemesítői jogok megsemmisítésének és megszüntetésének szabályait. A szerződő feleknek nemzeti jogukat ehhez a konvencióhoz kell igazítaniuk. Az első bejelentés helye: A nemesítő kiválaszthatja azt a Szerződő Felet, amelynek hatóságához a nemesítői jog megadása iránti első bejelentését be kívánja nyújtani. A későbbi bejelentések időpontja: a nemesítő más Szerződő Fél hatóságánál is benyújthat nemesítői jogok megadása iránti bejelentést anélkül, hogy megvárná, hogy annak a Szerződő Félnek a hatósága, amelyhez az első bejelentést benyújtotta, a nemesítői jogot megadja. A jogot meg kell adni, ha a fajta új, megkülönböztethető, egynemű és állandó. Tehát, egy növényfajta egyedei azonos genommal rendelkeznek, egyneműek és állandóak.

A növényfajta-oltalom jogosultjának kizárólagos joga van a növényfajta hasznosítására, illetve arra, hogy másnak arra engedélyt adjon. Az oltalommal védett növényfajta jogosultja felléphet bárkivel szemben, aki engedélye nélkül hasznosítja a fajtát. A kizárólagos hasznosítási jog alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül az oltalom alatt álló növényfajta szaporítóanyagát előállítja vagy újból előállítja (többszörözi), szaporítás céljából előkészíti, forgalomba hozatalra ajánlja, forgalomba hozza, az országból kiviszi, az országba behozza, valamint említett bármelyik cselekmény céljából raktáron tartja. Növényfajta jogosultként fontos jogosítvány van a kezében, tekintettel arra, hogy másnak nincs joga az Ön engedélye nélkül a növényfajta használatára, így Önön kívül senki másnak nincs joga az Ön engedélye nélkül termeszteni, értékesíteni, illetve exportálni-importálni a növényfajta-oltalommal védett növényfajtát az Ön jóváhagyása nélkül. Továbbá bíróságok, hatóság előtt való jogérvényesítés során a lajstromozásból eredő jogok könnyebbé teszik a jogosulti jog érvényesítését.

Folytassa az űrlap kitöltését ...

Nyomtatási diagnosztika