Védjegyoltalom

Típusai szerint lehet például szó vagy szóösszetételek, betűk és számok, színek vagy színkombinációk, ábrák vagy képek és mindezek kombinációi; sík vagy térbeli alakzatok, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját vagy akár hang, mozgást megjelenítő megjelölések, multimédia megjelölések.

Mi a védjegy?

A védjegy olyan megjelölés, amely lehetővé teszi, hogy egy vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztessék más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól. A bejegyzett védjegyeket szellemi tulajdonjogok védik.

Milyen típusú védjegyek oltalomképesek?

A védjegyek típusai szerint lehet például szó vagy szóösszetételek, betűk és számok, színek vagy színkombinációk, ábrák vagy képek és mindezek kombinációi; sík vagy térbeli alakzatok, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját vagy akár hang, mozgást megjelenítő megjelölések, multimédia megjelölések.

Mi nem használható védjegyként?

Egyebek mellett az olyan megjelölések, amelyek nem rendelkeznek megkülönböztető képességgel, pl. a védjegy árujegyzékébe tartozó áruk és/vagy szolgáltatások fajtanevei. Vagy pl. az uniós országok (a Párizsi Uniós Egyezmény tagállamai) címerei, zászlói és egyéb nemzeti jelképei, hivatalos ellenőrzési és hitelesítési jegyek és bélyegek, valamint heraldikai szempontból bármilyen utánzat, mint például az egy vagy több uniós tagállami taggal rendelkező nemzetközi kormányközi szervezetek címerei, zászlói és egyéb szimbolikus jelképei, rövidítései vagy nevei. Az ilyen szimbólumokat tartalmazó megjelölések csak az illetékes szerv hozzájárulásával használhatók a védjegy elemeként. (. a Párizsi Uniós Egyezmény 6 ter cikke).

Hogyan szerezhetünk oltalmat?

Az oltalom a védjegy lajstromozása iránti kérelem benyújtásával érhető el a nemzeti hivatalokhoz, amelyhez csatolni kell a védjegy ábrázolását, azon áruk vagy szolgáltatások jegyzékét, amelyekre a védjegyet be kívánják jegyeztetni, valamint a szükséges díjak megfizetését.

Milyen feltételeknek kell teljesülniük a védjegy lajstromozásához?

A lajstromozás feltételeit annak az országnak a nemzeti jogszabályai határozzák meg, ahol a védjegyoltalmat kérik, de az alapvető feltétel, hogy alkalmasak legyenek a megkülönböztetésre és ne ütközzenek mások korábban bejegyzett védjegyjogaiba. . .

Mi szerint kell kidolgozni az áruk és szolgáltatások védjegybejelentéshez tartozó jegyzékét?

Az áruk és szolgáltatások védjegybejelentéshez tartozó jegyzékét a védjegy lajstromozása céljából az áruk és szolgáltatások hatályos nemzetközi osztályozási rendszere alapján kell összeállítani, megjelölve azokat a konkrét árukat vagy szolgáltatásokat, amelyek tekintetében a védjegyet lajstromoztatni kívánják. Az áruk és szolgáltatások jegyzéke megtalálható a WIPO honlapján: https://www.wipo.int/classifications/nice/nclpub/en/fr/ vagy az illetékes nemzeti hivatalok honlapján.

Mennyi az oltalmi idő?

A védjegy érvényességi ideje tíz év. Az oltalom időtartama azonban további 10-10 évre korlátlanul meghosszabbítható, megújítható. A védjegy megújításáért díjat kell fizetni a megújításkor esedékes hivatali díjrendelet szerint.

Milyen jogok illetik meg a lajstromozott védjegy tulajdonosát?

A védjegy lajstromozása kizárólagos jogot biztosít a tulajdonosnak a védjegy használatára és másnak az engedélye nélküli használatától való eltiltására. Ez azt jelenti, hogy a védjegyet kizárólag a tulajdonos használhatja, vagy díj ellenében más félnek engedélyezheti annak használatát. A bejegyzés jogbiztonságot nyújt a jogosultnak, és megerősíti jogait, biztosítja a hatékony jogérvényesítés lehetőségét pl. a bíróságok előtt.

Milyen feltételek mellett lehetséges egy kereskedelmi név vagy logó védjegyoltalom alá helyezése?

Egy kereskedelmi név vagy logó csak akkor részesülhet védjegyoltalomban, ha olyan megjelölés, amely megfelel a védjegyekre vonatkozó jogi feltételeknek. (További információkért lásd a “Cégnév oltalma” vagy a “Logó oltalma” című fejezetet.)

Nem tudja elkészíteni a védjegybejelentés benyújtásához szükséges dokumentumokat?

Vegye igénybe a hivatal előtt eljárni jogosult képviselő szolgáltatásait. Ez általában egy szabadalmi ügyvivő vagy ügyvéd.

Mi a teendő jogsértés esetén?

A védjegyjogosult kizárólagos jogainak jogosulatlan megsértése esetén (pl. ha egy harmadik fél a védjegyjogosult hozzájárulása nélkül jogosulatlanul használja a védjegyet) a védjegyjogosult bírósághoz fordulhat a jogsértés megszüntetése érdekében. A bíróság kötelezheti a jogsértőt, hogy orvosolja a védjegyjogosult jogainak megsértéséből eredő következményeket (a jogsértő költségére vonja ki vagy távolítsa el a védjeggyel ellátott termékeket a piacról), és térítse meg a jogsértőnek az esetleges károkat, beleértve az elmaradt hasznot is. Ha a védjegyjogosult nem vagyoni kárt szenvedett, a védjegyjogosult jogosult az ésszerű elégtételre, amely lehet vagyoni követelés is.

A VÉDJEGYEK KÜLFÖLDI OLTALMA

Milyen lehetőségei vannak a védjegyoltalomnak külföldön?

Jelenleg a következő védelmi módszerek léteznek:

  1. nemzeti védjegybejelentés benyújtásaközvetlenül abban az országban vagy azokban az országokban, ahol a bejelentő oltalmat kíván szerezni. A védjegybejelentésre és a védjegybejelentési eljárásra az érintett ország nemzeti jogszabályai az irányadók.
  2. (regionális) európai uniós védjegybejelentés benyújtása. Az oltalom az Európai Unión belül érvényes , azaz az Európai Unió mind a 27 tagállamában. Az ilyen védjegy jogosultja jogot szerez a védjegy használatára az Európai Unió egész területén, és ez az oltalmi forma jelentősen csökkenti a költségeket az egyes országokban külön-külön történő bejegyzés költségeihez képest.
  3. f) nemzetközi védjegybejelentés benyújtása a Madridi Megállapodás vagy a Madridi Jegyzőkönyv alapján. Ez egy nemzetközi lajstromozás, amely a Szellemi Tulajdon Világszervezetének genfi Nemzetközi Irodájához (WIPO) vagy valamely szerződő állam nemzeti hivatalához benyújtott egyetlen kérelemmel szerezhető meg az említett megállapodások szerződő országaiban. A nemzeti eljárással kapcsolatos információk a WIPO Nemzetközi Irodájának következő weboldalán találhatók: www.wipo.int/madrid/en/members/ipoffices_info.html.

Diagnózis előtti kérdőív

Lehetővé teszik az ipari tulajdon alapvető diagnosztikájának elvégzését vállalkozásában.

A kreativitás és az innováció a fejlődés fontos tényezői, és az üzleti teljesítmény hajtóerejének és a versenyképességüket befolyásoló egyik legfontosabb tényezőnek tartják. A kreatív és innovatív folyamatok eredményeit azonban meg kell védeni annak érdekében, hogy az üzleti életben optimálisan hasznosíthatók legyenek.

Az iparjogvédelem a polgári jog egyik sajátos részterülete, amelynek körébe a következő alkotásfajták tartoznak: a találmányok, a használati minták, a dizájnok (formatervezési minták), a növényfajták és a különböző árujelzők, úgymint a védjegyek és a földrajzi árujelzők. A használathoz regisztráció szükséges!