Használati minta

Mit lehet levédetni egy használati mintával?

Használati mintaoltalomban részesülhet valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható, és a megoldás nem ismert a mesterségben járatos személy számára. A használatiminta-oltalom tárgya lehet eszköz, gyártási módszer, technológia, új termék és egyéb.

Mi az, amit nem lehet használati mintaoltalommal védeni?

Egyes tárgyak, például felfedezések, tudományos elméletek, számítógépes programok, növényfajták, állatfajták, emberek és állatok kezelésére szolgáló sebészeti és terápiás módszerek és mások nem részesülhetnek sem szabadalmi, sem használati mintaoltalomban. Ezek a tételek nem minősülnek műszaki megoldásoknak, illetve nem tartoznak az oltalom hatálya alá. Bizonyos árucikkek szintén ki vannak zárva a használatiminta-oltalomból, de szabadalmi oltalomban részesülhetnek. Ezek olyan műszaki megoldások, amelyek biológiai anyagokkal vagy biológiai anyagot tartalmazó termékekkel, valamint a biológiai anyagok előállításának módjával, feldolgozásával vagy felhasználásával kapcsolatosak. Ide tartoznak továbbá a vegyi és gyógyszeripari anyagok, az orvosi felhasználásra szánt anyagok és az anyagkeverékek előállításának módszerei. Ezen túlmenően az adminisztratív, kereskedelmi, pénzügyi, vezetői vagy egyéb nem technikai célú adatfeldolgozással kapcsolatos megoldások szintén ki vannak zárva az oltalom alól.

Milyen jogok illetik meg a lajstromozott használati minta tulajdonosát?

A használati minta tulajdonosa kizárólagos joggal rendelkezik arra, hogy a használati minta által védett műszaki megoldást gazdasági tevékenysége során felhasználja, megakadályozza, hogy harmadik személyek a hozzájárulása nélkül ezt a megoldást használják, más személynek engedélyt adjon a megoldás használatára, a használati mintát más személyre átruházza vagy zálogjogot alapítson rajta.

Mely államokban érvényes a bejegyzett használati minta?

A lajstromozott használati minta csak annak az államnak a területén érvényes, amelyben lajstromozták, és kereskedelmi hasznosítása csak az adott állam területére terjed ki.

Mi határozza meg a használati mintaoltalom hatályát?

A lajstromozott használati mintából eredő oltalom terjedelmét az igénypontok terjedelme határozza meg. A használati minta leírását és adott esetben a rajzokat is fel kell használni az igénypontok értelmezéséhez.

Mi a használati minta érvényességi ideje, és mikor jár le a használati minta?

A használati mintaoltalom a használati minta bejelentésétől számított maximum 10 évig áll fenn, ennek lejártát követően a használati minta tárgya (azonosan a szabadalom tárgyával) közkinccsé válik és bárki számára felhasználható lesz.

Ki nyújthat be használati minta iránti kérelmet?

A megoldáshoz való jogot, beleértve a használati minta bejelentésének jogát is, az a személy gyakorolhatja, aki a használati mintát létrehozta, azaz a használati minta létrehozója. Ha a használati mintát több társfeltaláló hozta létre, a megoldáshoz való jog őket illeti meg abban a mértékben, amilyen mértékben részt vettek annak létrehozásában, kivéve, ha másként állapodtak meg. Ha a használati mintát az alkotó munkaviszonyban végzett feladatai ellátása során hozta létre, a megoldás joga, valamint a bejelentés benyújtásának joga a munkáltatóra száll át. Az eredeti bejelentő jogosult arra, hogy a használati minta iránti bejelentésben megnevezzék, és méltányos díjazásra jogosult.

Milyen előnyökkel jár a használati minta bejelentése a nemzeti hivatalnál?

A bejelentés benyújtása elsőbbségi jogot biztosít, amelyet a bejelentő akkor gyakorolhat, ha a bejelentéstől számított 12 hónapon belül a nemzeti hivatalnál azonos tárgyú bejelentést nyújt be külföldön. Ha a más országokban történő bejelentést későbbre halasztja, akkor lesz ideje megfontolni, hogy mely országokban fogja ténylegesen kérelmezni a használati mintaoltalmat. Ezek elsősorban azok az államok, ahol a kérelmező kereskedelmi és gyártási tevékenységekben érdekelt, vagy ahol fennáll a veszélye annak, hogy a használati mintát a versenytársak a kérelmező hozzájárulása nélkül használják fel. Ha külföldi oltalom iránt érdeklődik, több ideje van a pénzeszközök előteremtésére, a piac elemzésére és arra, hogy a benyújtott bejelentésről készült kutatási jelentésből információt szerezzen arról, hogy a műszaki megoldás tárgya megfelel-e az oltalom megszerzése feltételeinek, valamint információt szerezzen a lehetséges versenytársakról. Ezen túlmenően elkerülheti a külföldi oltalomra fordított felesleges kiadásokat, ha csak a külföldi bejelentések benyújtása után derül ki, hogy a tárgy nem felel meg az oltalom feltételeinek, vagy ha egy azonos tárgyú használati mintát egy másik jogosult már bejegyeztetett. A használati minta bejelentési eljárásának bejegyzési elve lehetővé teszi, hogy egy műszaki megoldás oltalmát gyorsabban megszerezzék, mint a szabadalmi oltalom megszerzését, ezért bizonyos esetekben (pl. termékek gyors piaci bevezetése vagy egy új termék kiállításon történő bemutatása) a bejelentő számára előnyös a műszaki megoldás szabadalmi és használati mintaoltalmának kombinálása, ha az adott ország jogszabályai ezt lehetővé teszik. Magyarországon a használati mintaoltalmi bejelentések esetében nem végeznek újdonságvizsgálatot – ellentétben a szabadalmi bejelentésekkel – csupán vélelmezik, hogy a minta új. Ezáltal is gyorsabbá és könnyebbé válik a használati mintaoltalom megszerzése a szabadalmi oltalomnál.

Hol és hogyan kell benyújtani a használati minta iránti kérelmet?

A használati minta iránti kérelmet az illetékes nemzeti hivatalhoz kell benyújtani papíron (pl. postai úton vagy személyesen) vagy elektronikus úton. A használati minta lajstromozására irányuló kérelem űrlapja beszerezhető a nemzeti hivatalok irodájában vagy az érintett nemzeti hivatal honlapján. A bejelentésnek tartalmaznia kell a használati minta lajstromozására vonatkozó bejelentési kérelmet, a műszaki megoldás leírását, az oltalom tárgyát meghatározó igénypontokat, egy magyarázatot és adott esetben rajzokat.

Mi a használati minta bejelentésének eljárása?

A használati minta bejelentésével kapcsolatos eljárást az érintett állam nemzeti jogszabályai szerint kell lefolytatni. A bejelentést annak megállapítása érdekében vizsgálják, hogy a tárgya és alaki követelményei megfelelnek-e a bejegyzés feltételeinek. Ha szükséges, pl. hiánypótlás érdekében, a hivatal felveszi a kapcsolatot a bejelentővel, és határidőt szab a bejelentőnek a hiánypótlásra. Az eljárás során a javítások nem haladhatják meg az eredeti bejelentés terjedelmét, azaz nem tartalmazhatnak olyan új információkat, amelyek az eredeti kérelemben nem szerepeltek. A használati minta bejelentésének közzététele után bárki felszólalást nyújthat be a lajstromozás ellen. Ha a felszólalás megalapozott, a bejelentést részben vagy egészben el kell utasítani, vagy a benyújtott felszólalást, mint megalapozatlant, el kell utasítani. Ha a bejegyzés törvényi feltételei teljesülnek, a használati mintát bejegyzik a nyilvántartásba, és a bejelentő a használati minta jogosultjává válik.

Mikor kell szabadalmi oltalmat és mikor használati mintaoltalmat alkalmazni?

Az azonos tárgyú műszaki megoldások szabadalommal vagy használati mintával, illetve szabadalommal és használati mintával egyaránt oltalomban részesíthetők, kivéve azokat a megoldásokat, amelyek nem tartoznak az oltalom hatálya alá, vagy amelyek ki vannak zárva az oltalomból, vagy amelyek esetében ezt az érintett állam nemzeti jogszabályai nem teszik lehetővé. A műszaki megoldás oltalmi típusának megválasztása a bejelentőtől függ, akinek figyelembe kell vennie az oltalom alá helyezendő megoldást, a megoldás oltalmának időtartamát (a szabadalom a szabadalmi bejelentéstől számított legfeljebb 20 évig, a használati minta a használati minta bejelentésétől számított legfeljebb 10 évig érvényes) és a megoldásnak a bejelentés benyújtása előtti esetleges nyilvánosságra hozatalát, azaz a műszaki megoldás tárgyának a bejelentés benyújtását megelőző hat hónapon belüli nyilvánosságra hozatala nem akadálya a használati mintaoltalomnak (a szabadalmi oltalom és a használati mintaoltalom közötti különbségeket lásd az alább szereplő táblázatban).

Van-e díja a használati minta bejelentésének?

A használati minta bejelentése díjköteles. A díj összege a használati minta bejelentésének módjától (az elektronikus bejelentés díja általában alacsonyabb), a leírás oldalszámától vagy az igénypontok számától és a bejelentő személyétől függően változhat. A magánszemélyek általában kedvezményt kapnak.

Hol találok információt a használati minta bejelentésével kapcsolatos eljárások díjairól?

A nemzeti és regionális irodákban vagy a WIPO Nemzetközi Iroda honlapján

www.wipo.int a PCT Applicant´s Guide (PCT kérelmezői útmutató) fül alatt. 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

Nem tudja elkészíteni a használati minta lajstromba vétele iránti kérelem benyújtásához szükséges dokumentumokat?

Vegye igénybe a hivatal előtt eljárni jogosult képviselő szolgáltatásait. Ez általában egy szabadalmi ügyvivő vagy ügyvéd.

Mi a teendő jogsértés esetén?

A lajstromozott használati minta tulajdonosának kizárólagos jogaiba való jogosulatlan beavatkozás esetén (pl. ha egy harmadik fél a használati minta tulajdonosának hozzájárulása nélkül jogosulatlanul használ egy műszaki megoldást, és védett terméket hoz forgalomba), a használati minta tulajdonosa bírósági úton kérheti a jogsértés megszüntetését. A bíróság kötelezheti a jogsértőt a használati minta jogosultja jogainak megsértéséből eredő következmények orvoslására (a termékeknek a jogsértő költségére történő kivonása vagy eltávolítása a piacról), a jogosultnak okozott károk megtérítésére, beleértve az elmaradt hasznot is.

Mit kell elkerülni a használati minta bejelentése előtt?

Győződjön meg róla, hogy új műszaki megoldásról van szó, és végeztessen újdonságkutatást. A kutatás eredménye választ ad arra, hogy a műszaki megoldás tárgya új-e, nem sérti-e egy másik jogosult jogát, ha ugyanarról a műszaki megoldásról van szó, amelyre már megadták a szabadalmi oltalmat vagy bejegyezték a használati mintát, feltalálói tevékenységen alapul-e (a megoldás szakember számára nem következik-e nyilvánvalóan a technika jelenlegi állásából). A kutatást olyan dokumentumok alapján végzik, amelyek a kutatás időpontjában már megjelentek, ezért a kutatás eredménye nem tartalmazza azokat a dokumentumokat, amelyek a technika úgynevezett fiktív állásához tartoznak, ezért csak előzetes véleményt ad arra vonatkozóan, hogy a találmány újnak minősül-e. A kutatás áttekintést nyújt a dokumentumokról is, amelyekből további információk szerezhetők a potenciális versenytársakról és azok fejlődési irányáról.

Milyen adatbázisokban kutatnak?

A kutatásokat általában a nyilvánosság számára térítésmentesen hozzáférhető adatbázisokban végzik. Ezek a nemzeti és regionális hatóságok és a nemzetközi iroda nyilvántartásai és adatbázisai.

A legfontosabbak közé tartoznak:

A Patenscope https://www.wipo.int/patentscope/en/ az adatbázis 37 millió szabadalmi dokumentumot tartalmaz a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) alapján benyújtott 2,5 millió közzétett szabadalmi bejelentéssel együtt, és a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája („IB WIPO”) kezeli.

Az Espacenet https://register.epo.org/regviewer egy több mint 90 millió szabadalmi dokumentumot tartalmazó világméretű adatbázis. Az Európai Szabadalmi Hivatal kezeli.

Mit kell elkerülni a használati minta bejelentése előtt?

Meg kell akadályozni a tárgyra vonatkozó információk bármilyen módon történő nyilvánosságra hozatalát, akár szóbeli előadás (pl. előadások, tudományos konferenciák stb.), akár írásbeli közzététel (pl. szakmai folyóiratokban való publikálás), akár a médiában, akár a tárgy kiállításon való bemutatása vagy forgalmazása révén. Az ilyen nyilvánosságra hozatal akadálya az oltalom megadásának – sérti az újdonság kritériumát. A technika állása nem a kérelmező vagy jogelődje munkájának olyan közzététele, amelyre a kérelem benyújtását megelőző hat hónapban került sor.

Megvan a kutatás eredménye?

Ha a kutatás eredménye pozitív, azaz nem találtak olyan dokumentumot, amely cáfolja a technika állása szerinti újdonságot vagy feltalálói tevékenységet (ún. ellentartást), akkor eldöntheti, hogy szabadalmi bejelentést vagy használati minta bejelentést tesz-e.

Nem tudja elvégezni a kutatást és segítségre van szüksége?

Ha segítségre van szüksége, vegye igénybe a nemzeti hivatal által nyújtott kutatási szolgáltatásokat vagy szabadalmi ügyvivő szolgáltatásait. Ezek a szolgáltatások általában díjkötelesek.

MŰSZAKI MEGOLDÁSOK (TALÁLMÁNYOK ÉS HASZNÁLATI MINTÁK) KÜLFÖLDI OLTALMA

Lehetséges-e szabadalmi oltalmat szerezni külföldön, ha a nemzeti hivatalhoz már benyújtották a szabadalmi vagy használati minta bejelentését?

A korábbi bejelentés bejelentési napjától számított 12 hónapon belül lehetőség van más országokban szabadalmi oltalmat kérni, és igényt tartani egy azonos tárgyú nemzeti vagy regionális bejelentés elsőbbségére. A használati minták esetében egy korábbi (elsőbbségi) bejelentésnek a külföldi oltalmat igénylő bejelentés benyújtása előtt hat hónappal történő közzététele nem akadálya a bejelentés benyújtásának.

Hogyan lehet külföldön használati mintákat beszerezni?

a) az úgynevezett nemzeti út – a nemzeti szabadalom megadása a 177 országot tömörítő Párizsi Uniós Egyezmény szerinti nemzeti bejelentés benyújtásával, amely lehetővé teszi a nemzeti szabadalom megadását az Egyezmény tagállamaiban benyújtott bejelentésekre. A bejelentés elbírálása és a találmányra vonatkozó szabadalom megadása a tagállam nemzeti jogszabályai szerint történik. Ez az oltalmi módszer csak akkor előnyös, ha a bejelentő a Párizsi Uniós Egyezmény két vagy három tagállamában szeretne szabadalmi oltalmat szerezni, vagy ha a találmányt az adott országban más módon nem lehet oltalomban részesíteni.

b) regionális oltalom – regionális szabadalom megadása regionális bejelentés benyújtásával. A regionális szervezetek szabadalmi hivatalai jogosultak regionális szabadalmat megadni a vonatkozó regionális egyezmény alapján benyújtott egyetlen regionális bejelentés alapján. Jelenleg négy regionális szabadalmi szervezet létezik, amelyek szintén a PCT-rendszer részét képezik: Európai Szabadalmi Szervezet, Eurázsiai Szabadalmi Szervezet, Afrikai Szellemi Tulajdonjogi Szervezet, Afrikai Regionális Szellemi Tulajdonjogi Szervezet. A megadott szabadalom (meghatározott feltételek mellett) csak azokban az államokban érvényes, amelyek az Egyezmény tagállamai, vagy kölcsönös megállapodás alapján más államokban.

c) és b) módszer kombinációj a) – nemzeti és regionális szabadalmak megadása egyetlen nemzetközi bejelentés benyújtásával a 153 tagállamot és négy regionális szervezetet (Európai Szabadalmi Szervezet, Eurázsiai Szabadalmi Szervezet, Afrikai Szellemi Tulajdonjogi Szervezet, Afrikai Regionális Szellemi Tulajdonjogi Szervezet) tömörítő Szabadalmi Együttműködési Szerződés (a továbbiakban: PCT) alapján, amely lehetővé teszi a találmányok oltalmát nemzeti és regionális szabadalmak megadásának kombinációjával. A műszaki megoldások külföldi oltalmának mindhárom módja a használati mintákra is vonatkozik.

Hol és hogyan nyújtják be a nemzetközi bejelentést?

A nemzetközi bejelentés benyújtható (papíron vagy elektronikusan) valamely nemzeti hivatalhoz, a WIPO Nemzetközi Irodájához vagy az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, ha a bejelentő az Európai Szabadalmi Egyezmény valamely tagállamának állampolgára.

Hol találok információt a PCT-tagállamokról és az ottani eljárások feltételeiről?

A PCT-tagállamokra vonatkozó valamennyi információ megtalálható a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) honlapján: www.wipo.int, a PCT Applicant’s Guide (PCT kérelmezői útmutató) című dokumentumban.

• Alapfogalmak és meghatározások
• Szabadalmak
• Használatiminta-oltalom
• Formatervezési minta-oltalom
• Topográfia-oltalom
• Védjegyoltalom
• Eredetmegjelölések és földrajzi árujelzők
• Kereskedelmi nevek
• Know-how
• Logók
• Domain nevek
• Üzleti titok
• Szerzői jog
• Alapvető jogi normák
• Hasznos linkek
• Szabadalmi hivatal és szabadalmi ügyvivők elérhetőségei